Pesti Srácok

A 250 éves Szent István-székesegyház kincseiből nyílik tárlat

A 250 éves Szent István-székesegyház barokk kincseiből nyílik kiállítás augusztus 3-án a székesfehérvári Csók István Képtárban Barokk mennyország - Kincsek, rejtélyek a Szent István-székesegyházból címmel.

MTI

A szervezők közlése szerint a nagy ívű kiállításból kirajzolódik a székesegyház barokk kori története: a szenvedélyesen prédikáló jezsuitáktól kezdve a Mária Terézia által adományozott főoltárig, a plébániatemplom felépülésétől a püspökség 1777-es megalapításáig.

PestiSracok facebook image

A tárlat középpontjában a bazilika kiemelkedő barokk műkincsei állnak, amelyek mellett több különleges műtárgy segít megidézni a korszak szellemiségét.

A látogatók a kiállított tárgyakat közvetlen közelről, korszerű technikai eszközök segítségével ismerhetik meg, és a bazilika barokk berendezéséhez méltó installációval mutatják be a székesegyházban egy éven át zajlott művészettörténeti és restaurátori tudományos vizsgálatok eredményeit is.

A kiállítás különlegességei a bazilika hatalmas mellékoltárképei, amelyeket a freskókkal együtt Johann Ignaz Cimbal készített. A méltatlanul háttérbe szorult festő jelentőségét a legújabb kutatások kezdik felfedezni.

A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum közös tárlata szorosan kapcsolódik az idei évre meghirdetett székesfehérvári tematikus barokk évhez is, amelyet áprilisban indított útjára Cser-Palkovics András, a város polgármestere. A programsorozat szakmai partnerei az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Szent István Király Múzeum, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, a Városi Levéltár, a Szabadművelődés Háza, a Fehérvári Tourinform és a Vörösmarty Mihály Könyvtár, a programok pedig tavasztól egészen karácsonyig tartanak.

Az október 23-ig látható kiállítás kurátorai Gaylhoffer-Kovács Gábor és Nagy Veronika művészettörténészek.

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.