Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Az erdélyi magyar irodalom nagyjait idéző kiállítás nyílt Tusványoson

TRTihanyi Rita ‎ 061.hu 2018. július 26. 14:24

Az erdélyi magyar irodalom és szellem nagyjait idéző szabadtéri kiállítás nyílt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tusnádfürdői táborhelyét átszelő sétányon.

MTI

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által szervezett kiállításnak a kerítésre rögzített pannóin Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Székely János, Sütő András, Jékely Zoltán, Ignácz Rózsa, Dsida Jenő, Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Kós Károly, Benedek Elek, Kriza János, Brassai Sámuel, Jósika Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Mikes Kelemen, Apáczai Csere János és Dávid Ferenc arcképe látható, életrajzi adataik, valamint egy-egy tőlük vett idézet olvasható.

PestiSracok facebook image

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány elnöke a megnyitón elmondta: a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szándéka azt volt, hogy ne csak a médián keresztül sugározza, hanem az utcára is kivigye a kultúrát. Hozzátette: a Csillagösvényen - nyelvében él a nemzet című kiállítás képei először az idei Duna-napok alkalmával az erdélyi Torockón jelentek meg azon az utcán, amelyen a Duna-ház is áll. Hozzátette: bővíteni szeretnék a kiállítást a vajdasági, felvidéki, őrségi és kárpátaljai magyar szellem nagyjaival, és más országokba is el szeretnék vinni.

Csallóközi Zoltán miniszterelnökségi főtanácsadó azt emelte ki, hogy az erdélyi magyar irodalom, kultúra a magyar kultúra része, akárcsak a toszkán az olasz kultúráé vagy a bajor a németé. Erre a kultúrára azonban más népek is hatással voltak.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Kapcsolódó témák
tusnádfürdő erdély tusványos
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)