Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 125 éve született Hans Fallada

Visszapillantó tükör - 125 éve született Hans Fallada

Százhuszonöt éve, 1893. július 21-én született Greifswaldban Hans Fallada, a két világháború közötti német irodalom jelentős alakja, a Mi lesz veled, emberke? című regény írója.

MTI

Eredeti neve Rudolf Ditzen volt, művésznevét két Grimm-meséből vette, a Szerencsés Jancsiból (innen jött a Hans) és A libapásztorlányból, amelyben a beszélő lovat hívták Falladának. Apja neves jogász volt, a legfelsőbb bíróság tagja, fiát is jogásznak szánta. A család sokáig Lipcsében és Berlinben élt, az apa és a fiú kapcsolata azonban egyre fagyosabb lett, mert Rudolf nem akart jogi tanulmányokat folytatni. Már fiatal iskolásként csatlakozott a Wandervogel elnevezésű társasághoz, amely túrákat szervezett a fiataloknak, és amelyet - a polgári értékeket megkérdőjelező nézetei miatt - a szülők és a tanárok veszélyesnek tartottak a résztvevők számára.

Az érzékeny lelkű fiatalember rengeteget olvasott, főként Flaubert, Zola, Daudet és Maupassant műveit, de a realista, naturalista irányzat mellett Karl May kalandregényeit is szerette, felnőttként összegyűjtötte May 57 kötetes életművét. Gimnáziumi tanulmányai utolsó évét a türingiai Rudolstadtban fejezte volna be, de 1911. október 17-én párbajnak álcázott öngyilkosságot kísérelt meg egy barátjával együtt, aki meg is halt. Ditzen súlyos sérülésekkel életben maradt, de emberölés vádjával nyomozás indult ellene, majd pszichiátriai kivizsgálásra és kezelésre Jénába szállították. A középiskolát nem fejezte be, később Türingiában mezőgazdaságtanból szerzett végzettséget. Az első világháború idején katonának jelentkezett, de alkalmatlannak nyilvánították. 1916-ban a stettini (szczeczini) agrárkamaránál kapott állást, majd a fővárosban a burgonyatermelők szervezeténél dolgozott tudományos munkatársként.

PestiSracok facebook image

Közben fokozatosan az ital és a kábítószer rabjává vált, többször vett részt elvonókúrán. A világháború után a legkülönbözőbb munkákat végezte, hogy biztosítsa megélhetését, volt eladó, ingatlanügynök, hivatalnok és élelmiszer-kereskedő is. Első regényeit 1920 és 1922 között írta, majd évekig hallgatott, szenvedélybetegsége miatt képtelen volt alkotni. Egyre mélyebbre süllyedt, kétszer börtönbüntetésre is ítélték, amikor a kábítószerre fordítandó pénzt sikkasztással és csalással próbálta előteremteni. Ha éppen nem volt rácsok mögött, elvonókúrákon esett át. A húszas évek végén sikerült egyenesbe hoznia életét. 1929-ben megnősült, felesége, Anna adta vissza erejét az íráshoz. Holsteinbe, majd Berlinbe költöztek, itt születtek gyermekeik, akik közül kettő meghalt.

1932-ben jelent meg a nemzetközi sikert meghozó Mi lesz veled, emberke? című regénye. A húszas évek végén játszódó történet a nagy gazdasági világválság idején játszódik, egy egyre mélyebbre süllyedő házaspár történetét meséli el, a megalázottság ellenére is minden erejükkel igyekeznek megőrizni emberségüket. A kritikusok szerint írói tehetsége ebben a weimari Németország társadalmi viszonyait bemutató regényben jutott leginkább érvényre. A könyvről - amelyet kétszer is megfilmesítettek - a pályatársak, Thomas Mann, Hermann Hesse is elismerően nyilatkoztak. A harmincas években, a nácik hatalomra kerülése után a politika szempontjából ártalmatlan, szórakoztató irodalom felé fordult, hogy megélhetését biztosítsa, majd több regényt is írt, köztük a Farkas a farkasok között címűt. Szocialista politikai nézetei felkeltették a nemzetiszocialista vezetés figyelmét, 1933-ban le is tartóztatta az SA, ezért visszavonult vidékre, Feldbergbe.

Helyzetének ellehetetlenülése annyira megviselte, hogy újra inni kezdett, a morfiumra is visszaszokott, majd egy lövöldözés miatt ismét elmegyógyintézetbe került. Feleségével is elmérgesedett a viszonya, 1944-ben elváltak. A második világháború végén rövid ideig Feldberg polgármestere volt, majd Berlinbe költözött, újra megnősült, a rádió munkatársaként, illetve újságíróként dolgozott. 1946-ban jelent meg utolsó jelentős műve, a Halálodra magad maradsz című regény, amelyben egy munkásosztálybeli házaspárnak a Gestapóval folytatott küzdelmét írta meg. Fallada 1947 januárjában alkohol- és morfinfüggősége miatt a berlin-niederschönhauseni kórházba került, itt halt meg február 7-én szívelégtelenség következtében. Der Alpdruck (Lidércnyomás) című könyve csak halála után látott napvilágot, ebben arról a bűntudatról ír, amelyet azok a túlélő németek éreznek, akik átvészelték a náci rendszert.

Kép: Youtube

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.