Visszapillantó tükör - Hetvenéves Jean Reno

Jean Reno francia filmszínész július 30-án lesz hetvenéves. A világsztárt háromszor jelölték Cézar-díjra, Franciaország legrangosabb, évente odaítélt filmművészeti díjára.

MTI

1948-ban született Casablancában. Andalúziai spanyol szülei a Franco-rezsim elől menekültek Marokkóba. Gyermeküknek a hangzatos Juan Moreno y Herrera Jiménez nevet adták. Spanyolul a szüleitől tanult meg, arabul és franciául az utcán a barátaitól. Anyját tizenkét évesen veszítette el. Öt évvel később a család felkerekedett, és Franciaországba költözött. A színészet iránt már gyerekkorában élénken érdeklődő fiú a középiskola elvégzése után katonának állt, hogy megszerezze a francia állampolgárságot. Szolgálatát Németországban töltötte, egy rohamcsapat tagja volt, és kommandós kiképzésben is részesült. Leszerelése után visszatért Párizsba, és beiratkozott René Simon drámaiskolájába. Kezdetben színházi fellépéseket vállalt, vándorszínjátszással is próbálkozott, majd tévéjátékokban és sorozatokban szerepelt. A nevét Juanról Jeanra változtatta, vezetéknevét pedig Renóra rövidítette.

Első filmszerepét Costa Gavrastól kapta a Női fény című filmben 1979-ben. Luc Bessonnal 1981-ben a L'Avant dernier című film forgatásán dolgoztak először együtt, és ettől kezdve szoros baráti és szakmai kapcsolat fűzte össze őket. 1983-ban a rendező egy harcos szerepét osztotta rá az Élethalálharc című, fekete-fehér, szöveg nélküli, kis költségvetésű sci-fijében. Az elsivatagosodott Földön, a túlélésért küzdő emberek döbbenetes története Európa több neves fesztiválján is feltűnt, a kritikusok különösen Reno alakítását dicsérték. Következő közös filmjük, a Metró, 1985-ben került a mozikba Christopher Lambert főszereplésével. Ezután több sikerfilmet forgattak együtt, mint például a Nagy kékséget 1988-ból. A film kivívta a szakma elismerését, és Renót 1989-ben a hallgatag mélytengeri búvár, Enzo Molinari megformálásáért César-díjra jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriában. 1990-ben újra Besson instruálta a Nikita című akciófilmben.

Nehéz elképzelni, de az igencsak méretes, horgas orral rendelkező, marcona külsejű, de sokoldalú színésznek a vígjátékok sem jelentettek nehézséget. Szinte lubickolt a komikus jelenetekben, így a Jean-Marie Poiré rendezte Marhakonzerv-akcióban 1991-ben és a Jöttünk láttunk, visszamennénk című moziban 1993-ban. Godefroy de Montmirail gróf megformálásáért 1994-ben César-díjra jelölték a legjobb színész kategóriában. A film folytatása 1998-ban és 2016-ban már nem volt ilyen sikeres.

A világhírnevet az 1994-ben készült Leon, a profi című thriller hozta meg számára, a címszereplő magányos bérgyilkost játszotta. Alakításáért 1995-ben másodszor jelölték César-díjra a legjobb színész kategóriában. A film nemcsak előtte nyitotta meg Hollywood kapuit, a film kedvéért egyébként tökéletesen megtanult angolul, hanem Natalie Portman nevét is ismertté tette.

Fotó: stmed.com

Ezek után már semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy a film fővárosában hírnevet szerezzen magának. Egyesült Államokbeli karrierje 1995-ben a Francia csók című romantikus vígjátékkal indult Meg Ryan és Kevin Kline oldalán, majd 1996-ban Brian de Palma filmjében, a Mission: Impossible-ben Tom Cruise mellett remekelt. Két évvel később John Frankenheimer Roninjában Robert de Niro partnere volt. Ugyanebben az évben a Godzilla című fantasztikus akciófilmért visszamondta Smith ügynök szerepét a Mátrix című kultikus filmben, amelyet a Wachowski testvérek végül Hugo Weavingre osztottak. Az egyébként gyengére sikeredett Godzilla sokak szerint egyedül Reno játékának köszönhetően lett nézhető alkotás.

Filmjeinek se szeri, se száma, az általa megformált karakterek hihetetlenül változatosak. Luc Besson volt a producere és a forgatókönyvírója a 2001-ben készült közönségkedvencnek, a Wasabi - Mar, mint a mustár című akció-vígjátéknak. Rosszul teljesített a mozipénztáraknál a romantikus Félix és Rose 2002-ben, de egy évvel később a jellem- és helyzetkomikumban bővelkedő Pofa be! című akció-vígjátékban Gerald Depardieu-vel fergeteges alakítást nyújtottak.

2006 gazdag filmtermése között szerepelt a Da Vinci-kód, a már-már ikonikus vígjáték, A rózsaszín párduc és a Flyboys - Égi lovagok című dráma. 2009-ben szerepet kapott Matt Dillon, Laurence Fishburne és Columbus Short társaságában A szállítmány című akciófilmben, amelyet Antal Nimród rendezett. 2012-ben az Alex Crossban, majd 2013-ban A Csodacsapatban láthatták a mozirajongók, amelyben önmagát alakította. 2016-ban a mérsékelt sikerű spanyol-amerikai koprodukcióban készült történelmi filmben, Az ígéretben olyan sztárok mellett jelent meg a vásznon, mint Charlotte Le Bon, Christian Bale és Oscar Isaac.

Jelenleg több filmet is forgat, pedig felröppentek a hírek állítólagos visszavonulásáról. Márciusban kezdett dolgozni a Waiting for Anya című, a második világháború idején Dél-Franciaországban játszódó filmen, amelyben egy nagypapát alakít, aki zsidó gyerekek életét menti meg, átsegítve őket a spanyol határon. Javában folynak a Doorman és a The Man Who Saved Paris előkészületei. Az előbbi női főszerepét Katie Holmes vállalta, az utóbbiban Stanley Tucci, Kristin Scott Thomas, valamint Tom Wilkinson lesznek partnerei.

A sármos és karizmatikus színésznek három házasságából hat gyermeke született, mindegyikből kettő. Harmadszorra éppen egy nappal 58. születésnapja előtt nősült, a nála 23 évvel fiatalabb modellt, Zofia Boruckát vette feleségül. Tanúi Nicolas Sarkozy és Johnny Hallyday voltak.

Hazájától 1999-ben megkapta a legnagyobb elismerést, amit egy színész kaphat: Jacques Chirac a francia Becsületrend lovagjává ütötte.

Fotó: Getty Images