Pesti Srácok

Visszatértek a közönséges delfinek a horvát Adriára

A horvát Kékvilág Tengerkutatási Intézet munkatársai a közép-dalmáciai Kornati-szigetektől nem messze egy ötven példányból álló delfincsoportra bukkantak a napokban, az emlősök már évtizedekkel ezelőtt eltűntek az Adriai-tengerből - közölte a Jutarnji List című napilap csütörtökön.

MTI

Tihana Vucur, az intézet egyik tengerbiológusa elmondta: a közönséges delfineket (Delphinus delphis) a Kornati-szigetektől 3,7 kilométerre délre, a Mana-szigetnél fedezték fel és csaknem két órát töltöttek velük, hogy megfigyeljék viselkedésüket és fotókat, valamint videót készítsenek róluk.

PestiSracok facebook image

"Különös öröm, hogy több újszülött delfin is volt a csoportban" - hangsúlyozta Vucur, majd kiemelte, hogy az emlősök nagyon gyorsan úsztak és közben kiugráltak a tengerből, ami azt az érzést keltette a kutatókban, mintha az óceánon lettek volna.

A közönséges delfin fürge és gyors úszó, sebessége elérheti az óránként 45 kilométert is. Barátságos, társaságkedvelő állat. A teste sima és áramvonalas. Háta általában fekete, barna vagy ibolyaszín, hasa fehér vagy színes. Néhány percenként felszínre bukkan, hogy levegőt vegyen. A kisebb testű delfinek csoportjába tartozik, teste legfeljebb 230 centiméterre nő meg és átlagban 30 évet él - mondta a szakember.

A közönséges delfin korábban nagy számban élt az Adriai-tengerben, de már évtizedekkel ezelőtt eltűnt onnan leginkább táplálkozási szokása miatt. Az emlős megeszi a tintahalat és a garnélát is, de főként heringgel és szardíniával táplálkozik. Ezért ártalmas jószágnak tartották, mert megdézsmálta a halállományt, az állam emiatt jutalmat fizetett minden kifogott delfin után. Az ötvenes években csak az Adriai-tenger északi részén 800 delfint öltek meg a halászok. Az ipari halászat megjelenése, valamint a növekvő tengeri szennyezettség és a globális felmelegedés miatt az 1980-as, 1990-es évekre a faj teljesen eltűnt az Adriai-tengerből.

Drasko Holcer, az intézet másik munkatársa szerint a közönséges delfin hasonló problémákkal küzd a Földközi-tengeren. Elmondta, hogy nagyobb számban mára csak a Alborán-tengerben, Málta partjaihoz közel és az Égei-tengerben fordul elő. A delfinek nem élnek helyhez kötött életet, fő táplálékforrásukat, a halrajokat követik.

A kép illusztráció! Fotó: pifsc.noaa.gov

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.