Pesti Srácok

35 esztendős az első magyar rockopera, az István, a király

Harmincöt éve, 1983. augusztus 18-án mutatták be Budapesten, a városligeti Királydombon Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját, amelynek szövegkönyve Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült.

061.hu

Az első magyar rockoperát az 1983. augusztusi hat előadáson 120 ezer néző látta, mozifilm készült róla, lemezen is kiadták. Ötvözte a populáris zene, a népzene és az egyházi gregorián zene elemeit, e téren is az első ilyen vállalkozás volt a magyar zenés színjátszás történetében. A darabot Koltay Gábor rendezte, a ko­reográfus Novák Ferenc volt, a címszerepet – Varga Miklós énekhangjával – Pel­sőczy László játszotta, Koppányt Vikidál Gyula alakította.

PestiSracok facebook image

Az előadás óriási sikert aratott, a végén elhangzó Himnusz után harminc percen át tapsolt a közönség – ez volt a Kádár-rendszer legnagyobb kulturális tömegdemonstrációja. István és Koppány konfliktusa felölelte a pogány–keresztény, a hős–áldozat, az ősi–új, a függetlenség–idegen hódoltság ellentéteket, amelyeket mindenki a maga ízlése, ismerete és világnézete szerint értelmezhetett. A politika részben támogatta, részben tűrte a darabot, kicsit talán meg is riadt tőle, de tiltani már nem merte.

Az István, a király műfajilag is megújulást hozott: megtörte a rock- és a popzene képviselőivel szembeni, a hagyományos színházi gyakorlatban bevett ellenállást. Ezt fejezte ki a szereposztás is: Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró és Deák Bill Gyula rockénekesek is színpadra állhattak.

Az 1983. augusztus 18-i bemutatóval évtizedekig tartó sikersorozat kezdődött. A darabot egy év múlva a Szegedi Sza­badtéri Játékokon játszották elsöprő sikerrel, majd 1986-ban (és később 2000-ben) a Nemzeti Színház társulata adta elő a Hevesi Sándor téri Pesti Magyar Szín­házban. A rendszerváltás idején, 1990-ben Budapest legtöbb nézőt befogadó helyén, a Népstadionban került színre, akkor már Varga Miklóssal a címszerepben.

1992-ben a sevillai világkiállításon mutatták be, itt Saroltot Kovács Kati játszotta. A következő, 1995-ös margitszigeti előadáson Koppányt Földes Tamás és Sasvári Sándor alakította kettős szereposztásban. A rockoperát 2003-ban Csík­somlyón is eljátszották, mintegy 350 ezer néző előtt. A táncjeleneteket a Honvéd Táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Három­szék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A két főszerepben ismét Varga Miklóst és Vikidál Gyulát láthatta a közönség.

2008-ban a Papp László Budapest Sport­arénában tartott díszelőadás szereplőit az előző évben megrendezett tévéműsor, A Társulat című dalverseny résztvevői közül válogatták ki, István szerepét Feke Pál nyerte el. Augusztus 20-án a televízióban levetítették az új feldolgozás filmváltozatát, amelyet a 2003-ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlottak.

2013. augusztus 17-én, 18-án és 20-án az ősbemutató 30. évfordulója alkalmából a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be az István, a királyt Alföldi Róbert rendezésében, a főszerepet ismét Feke Pál, Koppányt Stohl András alakítja. Augusztus 30-án és 31-én a Papp László Budapest Sportarénában látható minden idők legnépszerűbb magyar rockoperája.

Majd 32 évvel a városligeti István, a király előadások után Szörényi Levente és Bródy János klasszikussá vált rockoperája visszatért az egykori szánkódombra, amit 1983 nyara óta már mindenki Királydombnak hív. A Novák Péter rendezte produkcióban az eredeti szereplőgárdából hárman is szerepeltek: Varga Miklós alakítja Istvánt, Deák Bill Gyula Táltost, Nagy Feró pedig Laborcot. Ennek apropóján lapunk is készített interjút Varga Miklóssal, amelyet IDE kattintva olvashatnak.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.