"Kis fokozat", nagy élvezet - A Flash és a Folk On 45 kislemezeiről

Van, amikor egy, de maximum két durva dózis is elég egy lemezre, hiszen a dalok olyan erősek, durvák, mintha a rock and roll aranylövései lennének. Ilyenek a Flash Képviselő Funky és Cenzúra című punk himnuszai, utóbbi dal miatt még a Gyurcsány-érában az ORTT három órára elhallgattatta a Tilost. Hasonlóan erős gesztus a Folk On 45 produkció referencia keverésnek is felfogható kislemeze is. A két kis fokozat (copyright: Nagy Feró) közös nevezője, hogy mindkettőben gitározik Szőllőssi Lajos, és mindkettőt a Budapest Vinyl adta ki.

PZL – 061.hu

És vannak még közös nevezők, hiszen a két kiadvány hasonló tasakban jelent meg, azaz a lemezborítók poszterszerűen kihajthatók. Kaptak külső műanyag csomagolást is, hogy ne essenek ki a korongok, amiket még egy külön fehér készségbe is beleillesztettek. Szóval, különleges kiadványokkal lepte meg a vinyl-veteránokat a progresszióra szakosodott kiadó. Dr. Flash (aka: Barcs Miklós) és munkatársai megmutatták, mi az a punk, e felvételek (Képvislő funky, Cenzura) úgy lettek a magyar punk örökbecsű darabjai, hogy nem a „nagy időkben” (1979-1985) születtek, hanem jóval később, valószínűleg akkor, amikor Medgyessy volt a miniszterelnök. Hiszen mi más indokolta volna azt, hogy a jelentősnek nem nevezhető szocialista Pilátus belekerüljön a punk credóba, de persze a dolog úgy általában a politikát rúgja fenéken, hiszen Flash doktor szamárpadba ülteti Rákosit, Sztálint, Hitlert, és a rendszerváltás utáni politikai elitet is.

És persze a dal nem áll meg ott, ahol a Beatrice letette 1990-ben a tollat az Utálom az egész XX. századot című számával (kulcssorát megtalálod a HBB Csavargók könyve című 1988-as lemezén), fickósabb, és finoman szólva sem patetikus, mint a Feró-féle töri-tétel. A Képviselő funky valójában olyan, mintha Póka Egon írta volna 1979 körül, de benne van a punk minden dühe és ősereje. A legtöbb nyolcvanas években írt (azaz valóban rendőrállamban) született daloknál is jobban visszaadja, mi az a cenzúra, mi az a rendőrállam vagy éppen a korrupció. Ezek a dalok olyan alapvetései a magyar punk neolux-szagú világának, mint a CPg, az ETA vagy éppen a Lavina klasszikusai.

A Folk on 45-ben az a jó, hogy hallgatása közben nincs az tompa és zavaró érzés, ami sokszor lep meg minket, amikor rockzenével vagy elektronikus alapokkal keverik az autentikus folkzenét. A Träger Lili és Szőllősi Lala produkciója, a Folk On 45 magától értetődően érvényes, nem érezzük a kamut, megképződik az ún. parancsoló érvényű hitesség. Nehéz lenne elképzelni a Lottóshowban vagy egy falunapon Péter Szabó Szilviával, mégis kimondottan populáris a hangfekvése.

Viszont annyira jól hangszerelt, annyira melodikus, mintha e két dalt mindig is ismertük volna. Két crossover számról van szó, a Japanese girl valójában japán hangszerelésű, ízig-vérig magyar népdal (!), míg az Édes kicsi galambom kapott némi spagettiwesternes zsánert, de beköszön a Shadows is. Mindkét kislemez fontos tárgyi rekvizítuma a magyar popnak, de nemcsak szuvenírek, hanem napi használatú háztartási eszközök is.