Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Premier előtti és Oscar-díjas alkotások a Mozinet Filmnapokon

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2018. augusztus 4. 10:55

Oscar-díjas és Oscar-jelölt alkotók filmjei, Nemes Jeles László, Paolo Sorrentino, Aszgar Farhadi, valamint Enyedi Ildikó alkotásai is szerepelnek az idei Mozinet Filmnapok programjában, amelyet október 20. és 23. között rendeznek meg a Puskin moziban Budapesten, de amelyhez több vidéki város art mozija is csatlakozik.

MTI

A 8. Mozinet Filmnapok válogatásában többek között olasz, lengyel, iráni, libanoni és magyar alkotók munkáival találkozhatnak az érdeklődők. Az idei program premier előtti filmjei között van A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa című alkotások Oscar-díjas rendezője, Paolo Sorrentino legújabb, Loro című munkája. Sorrentino sok zenével és humorral mutatja be Toni Servillo megformálásában milliók elérhetetlen bálványát, a modern Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnökét, az életkoráról tudomást sem vevő Silvio Berlusconit.

PestiSracok facebook image

Műsorra tűzik a kétszeres Oscar-díjas rendező, Aszgar Farhadi Nyílt titok című filmjét az Oscar-díjas Penélope Cruzzal és Javier Bardemmel a főszerepben. Az egy esküvő estéjén kezdődő feszes thrillerben egy lány eltűnése és az utána való nyomozás évtizedes ellentéteket és titkolt szerelmeket hoz a felszínre. A programban Farhadi előző munkája, Az ügyfél is szerepel.

Levetítik a lengyel Pawel Pawlikowski Ida című Oscar- és BAFTA-díjas alkotását, valamint a rendező legújabb, Hidegháború című filmjét, amelyben két lengyel zenész kapcsolata bontakozik ki az 1950-es évek kommunista Lengyelországában. Premier előtt lesz látható a megtörtént eseményeken alapuló Birds of Passage című kolumbiai-dán-mexikói gengszterfilm, amelyben a kolumbiai bennszülött tradíciók is megelevenednek.

Ugyancsak a filmnapok keretében vetítik először Ziad Doueiri A sértés című alkotását, az első libanoni filmet, amelyet Oscarra jelöltek. Enyedi Ildikó Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmje mellett Nemes Jeles László két munkája is látható lesz 35mm-es kópiáról: az Oscar-díjas Saul fia és a hamarosan a Velencei és Torontói Filmfesztiválon bemutatkozó Napszállta.

A vetítéseket a filmekhez szervezett beszélgetések, közönségtalálkozók és további színes programok egészítik ki - olvasható a tájékoztatóban.

Kép: Sorrentino Ifjúság c. filmjéből

Kapcsolódó témák
mozinet filmnapok
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)