Pesti Srácok

Az MDF-ről és a lakiteleki találkozóról szóló könyveket mutattak be

A Szekér Nóra és Szeredi Pál szerkesztette MDF-tanulmányok, valamint a Szeredi Pál szerkesztette Lakitelek 1988 - A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja című, az Antológia Kiadó gondozásában megjelent köteteket mutatták be Budapesten hétfőn.

MTI

Az eseményen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke személyes hangvételű beszédében úgy fogalmazott, hogy Lakiteleken egyfajta "politikai aranycsapat", "rendszerváltó aranycsapat" jött össze, amelynek minden tagja a maga területén tette a dolgát. Sok résztvevő volt, és senki sem volt felesleges, mindenkinek akadt munkája bőven - tette hozzá. Közölte: úgy érzékeli, hogy az írások visszaadják azoknak a napoknak a hangulatát, amelyekben az 1988-as lakiteleki találkozóra készültek. Lezsák Sándor azt mondta, nehezen beszél a nyolcvanas évekről, mert erősen lekötik a ma tennivalói, azokra összpontosít. Úgy vélekedett, hogy a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) teszi a dolgát: fennállásának öt éve alatt már csaknem negyven könyvet adott ki, ami hatalmas teljesítmény.

Az Országgyűlés fideszes alelnöke megjegyezte: azért biztosítanak Lakiteleken egy kis stúdiót, hogy felvételeket, életútinterjúkat lehessen készíteni, és így minél bőségesebb anyag álljon a kutatók rendelkezésére. Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója szerint a harminc éve történtek talán legnagyobb tanulsága, hogy ha valaki cselekedni akar, megfelelően kell megválasztania az időpontot, ugyanis valamit el lehet sietni, de le is lehet késni. Úgy vélekedett, ők jókor szánták el magukat: egy olyan helyzetben, amikor még a nemzetközi porondon sem dőlt el semmi. Ő is kitért arra, hogy a csapatból mindenki azt tette hozzá az ügyhöz, amit tudott. Hiteles emberek voltak együtt, akik "összeadódtak" - jelentette ki.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) se jobb-, se baloldali, se kormánypárti, se ellenzéki nem volt - mondta Bíró Zoltán, megjegyezve: a Szabad Demokraták Szövetségétől (SZDSZ) is el akarták határolni magukat. Közölte, hogy harmadik utas megoldásra törekedtek: a nemzeti függetlenséget; a belső, önálló, demokratikus politikai berendezkedést; valamint a "magyar érdekű külpolitikát" tűzték ki célul. A jegyzőkönyvben olvasható hozzászólásokból érezhető, hogy bizonyos töréspontok már 1988 szeptemberében megjelentek - hangoztatta a Retörki főigazgatója. Szekér Nóra közölte: koncepciójuk az volt, hogy alapvetően nem a már megszületett szakirodalomból indulnak ki, hanem a forrásokat keresik meg. Egyebek mellett folyóiratokat néztek át, valamint életútinterjúkat készítettek MDF-es vezetőkkel - sorolta.

Az írás mögött rengeteg beszélgetés áll - emelte ki, úgy vélekedve: tíz év múlva már nem lehetett volna elvégezni a munkát, mert dokumentumok alapján nem lehetett volna így feltárni a múltat. A kötetek minden szempontból megfelelnek a tudományos elvárásnak - jelentette ki Szekér Nóra. Szeredi Pál tanulságosnak nevezte a sajtótájékoztató anyagát, amelyet szintén megjelentettek. Balogh László, aki fényképeket, hang- és videoanyagokat készített Lakiteleken, arról beszélt, hogy örömmel rögzítette a történéseket.

PestiSracok facebook image

Kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.