Pesti Srácok

Az MDF-ről és a lakiteleki találkozóról szóló könyveket mutattak be

A Szekér Nóra és Szeredi Pál szerkesztette MDF-tanulmányok, valamint a Szeredi Pál szerkesztette Lakitelek 1988 - A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja című, az Antológia Kiadó gondozásában megjelent köteteket mutatták be Budapesten hétfőn.

MTI

Az eseményen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke személyes hangvételű beszédében úgy fogalmazott, hogy Lakiteleken egyfajta "politikai aranycsapat", "rendszerváltó aranycsapat" jött össze, amelynek minden tagja a maga területén tette a dolgát. Sok résztvevő volt, és senki sem volt felesleges, mindenkinek akadt munkája bőven - tette hozzá. Közölte: úgy érzékeli, hogy az írások visszaadják azoknak a napoknak a hangulatát, amelyekben az 1988-as lakiteleki találkozóra készültek. Lezsák Sándor azt mondta, nehezen beszél a nyolcvanas évekről, mert erősen lekötik a ma tennivalói, azokra összpontosít. Úgy vélekedett, hogy a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) teszi a dolgát: fennállásának öt éve alatt már csaknem negyven könyvet adott ki, ami hatalmas teljesítmény.

Az Országgyűlés fideszes alelnöke megjegyezte: azért biztosítanak Lakiteleken egy kis stúdiót, hogy felvételeket, életútinterjúkat lehessen készíteni, és így minél bőségesebb anyag álljon a kutatók rendelkezésére. Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója szerint a harminc éve történtek talán legnagyobb tanulsága, hogy ha valaki cselekedni akar, megfelelően kell megválasztania az időpontot, ugyanis valamit el lehet sietni, de le is lehet késni. Úgy vélekedett, ők jókor szánták el magukat: egy olyan helyzetben, amikor még a nemzetközi porondon sem dőlt el semmi. Ő is kitért arra, hogy a csapatból mindenki azt tette hozzá az ügyhöz, amit tudott. Hiteles emberek voltak együtt, akik "összeadódtak" - jelentette ki.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) se jobb-, se baloldali, se kormánypárti, se ellenzéki nem volt - mondta Bíró Zoltán, megjegyezve: a Szabad Demokraták Szövetségétől (SZDSZ) is el akarták határolni magukat. Közölte, hogy harmadik utas megoldásra törekedtek: a nemzeti függetlenséget; a belső, önálló, demokratikus politikai berendezkedést; valamint a "magyar érdekű külpolitikát" tűzték ki célul. A jegyzőkönyvben olvasható hozzászólásokból érezhető, hogy bizonyos töréspontok már 1988 szeptemberében megjelentek - hangoztatta a Retörki főigazgatója. Szekér Nóra közölte: koncepciójuk az volt, hogy alapvetően nem a már megszületett szakirodalomból indulnak ki, hanem a forrásokat keresik meg. Egyebek mellett folyóiratokat néztek át, valamint életútinterjúkat készítettek MDF-es vezetőkkel - sorolta.

Az írás mögött rengeteg beszélgetés áll - emelte ki, úgy vélekedve: tíz év múlva már nem lehetett volna elvégezni a munkát, mert dokumentumok alapján nem lehetett volna így feltárni a múltat. A kötetek minden szempontból megfelelnek a tudományos elvárásnak - jelentette ki Szekér Nóra. Szeredi Pál tanulságosnak nevezte a sajtótájékoztató anyagát, amelyet szintén megjelentettek. Balogh László, aki fényképeket, hang- és videoanyagokat készített Lakiteleken, arról beszélt, hogy örömmel rögzítette a történéseket.

PestiSracok facebook image

Kép: MTI

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.

Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád

Magyar ugar 2024 április 5.
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.