Pesti Srácok

Elindult az "örökségvédelmi lottó" Franciaországban

Több millió eurós bevételre számít Franciaország az "örökségvédelmi lottóból", amelyet hétfőn indítottak el a rossz állapotában lévő történelmi épületek és műemlékek helyreállítási költségeinek fedezésére. A szelvényeket hétfőn kezdték árusítani a trafikokban. A népszerű televíziós személyiség, Stéphane Bern által kezdeményezett "örökségvédelmi lottó" bevételeinek jelentős részét olyan vallási, ipari vagy építészeti szempontból fontos történelmi épületek helyreállítására fordítják, amelyek megóvását a települések nem tudják maguk finanszírozni.

MTI

A kezdeményezés révén csaknem 270 helyszín fog anyagi támogatást kapni és közülük 18-at teljesen felújítanak. A szűkített listán szerepel egy 18. századi erődítmény egy apró bretagne-i szigeten, a néhai francia költő, Aimé Césaire Martinique szigetén lévő otthona, egy 12. századi burgundiai kastély, valamint egy római kori csatornahíd. A speciális lottóhúzást a szeptemberi kulturális örökség napja előtt, szeptember 14-én tartják. A lottószelvények ára 15 euró (5 ezer forint), az "örökségvédelmi lottóval" párhuzamosan egy új kaparós sorsjegyet is kibocsátanak, amelynek bevételeit ugyancsak a helyreállítási projektek támogatására fordítják. A lottó főnyereménye 13 millió euró, míg a kaparós sorsjegyen maximálisan nyerhető 1,5 millió euró rekordot jelent a sorsjegyeknél.

Franciaország éves örökségvédelmi büdzséje 326 millió euró. A francia kulturális miniszter, Francoise Nyssen szerint a speciális lottóból befolyó összeg - amelyet 15-20 millió euróra becsülnek - segíteni fogja a történelmi épületek megóvására irányuló erőfeszítéseket. Stéphane Bern úgy vélte, a 15 millió euró "csepp a tengerben", mivel a franciaországi műemlékvédelmi épületek legalább öt százaléka, mintegy kétezer épület igényelne helyreállítást. A lottó ugyanakkor azt a benyomást keltheti a franciákban, hogy a kulturális örökség a saját tulajdonuk - hangsúlyozta a televíziós műsorvezető, aki számára tesztként is szolgál a szerencsejáték.

Stéphane Bern még pénteken jelezte: nem folytatja a kormány mellett önkéntesen vállalt műemlékvédelmi munkáját az év vége után, ha kiderül, hogy csak "bohócnak" használta a politika és nem fordít megfelelő összegeket a romos épületek helyreállítására. Franciaországban ez az első ilyen típusú kezdeményezés. Nagy-Britanniában már jó ideje létezik a nemzeti lottóbevétel bizonyos hányadát örökségvédelmi és kulturális célokra fordító örökségvédelmi lottóalap.

Kép: CNN

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.