Pesti Srácok

Elindult az "örökségvédelmi lottó" Franciaországban

Több millió eurós bevételre számít Franciaország az "örökségvédelmi lottóból", amelyet hétfőn indítottak el a rossz állapotában lévő történelmi épületek és műemlékek helyreállítási költségeinek fedezésére. A szelvényeket hétfőn kezdték árusítani a trafikokban. A népszerű televíziós személyiség, Stéphane Bern által kezdeményezett "örökségvédelmi lottó" bevételeinek jelentős részét olyan vallási, ipari vagy építészeti szempontból fontos történelmi épületek helyreállítására fordítják, amelyek megóvását a települések nem tudják maguk finanszírozni.

MTI

A kezdeményezés révén csaknem 270 helyszín fog anyagi támogatást kapni és közülük 18-at teljesen felújítanak. A szűkített listán szerepel egy 18. századi erődítmény egy apró bretagne-i szigeten, a néhai francia költő, Aimé Césaire Martinique szigetén lévő otthona, egy 12. századi burgundiai kastély, valamint egy római kori csatornahíd. A speciális lottóhúzást a szeptemberi kulturális örökség napja előtt, szeptember 14-én tartják. A lottószelvények ára 15 euró (5 ezer forint), az "örökségvédelmi lottóval" párhuzamosan egy új kaparós sorsjegyet is kibocsátanak, amelynek bevételeit ugyancsak a helyreállítási projektek támogatására fordítják. A lottó főnyereménye 13 millió euró, míg a kaparós sorsjegyen maximálisan nyerhető 1,5 millió euró rekordot jelent a sorsjegyeknél.

Franciaország éves örökségvédelmi büdzséje 326 millió euró. A francia kulturális miniszter, Francoise Nyssen szerint a speciális lottóból befolyó összeg - amelyet 15-20 millió euróra becsülnek - segíteni fogja a történelmi épületek megóvására irányuló erőfeszítéseket. Stéphane Bern úgy vélte, a 15 millió euró "csepp a tengerben", mivel a franciaországi műemlékvédelmi épületek legalább öt százaléka, mintegy kétezer épület igényelne helyreállítást. A lottó ugyanakkor azt a benyomást keltheti a franciákban, hogy a kulturális örökség a saját tulajdonuk - hangsúlyozta a televíziós műsorvezető, aki számára tesztként is szolgál a szerencsejáték.

Stéphane Bern még pénteken jelezte: nem folytatja a kormány mellett önkéntesen vállalt műemlékvédelmi munkáját az év vége után, ha kiderül, hogy csak "bohócnak" használta a politika és nem fordít megfelelő összegeket a romos épületek helyreállítására. Franciaországban ez az első ilyen típusú kezdeményezés. Nagy-Britanniában már jó ideje létezik a nemzeti lottóbevétel bizonyos hányadát örökségvédelmi és kulturális célokra fordító örökségvédelmi lottóalap.

Kép: CNN

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.