Pesti Srácok

II. Rákóczi Ferencről nyílt kiállítás a dél-csehországi Jindrichuv Hradecben

II. Rákóczi Ferencről nyílt kiállítás csütörtökön a dél-csehországi Jindrichuv Hradec városában, ahol az erdélyi fejedelem 1688 és 1690 között a helyi jezsuita gimnáziumban diákoskodott.

MTI

A tárlatot, amely a magyar történelem jelentős alakjának állít emléket, Stanislav Mrvka, a város polgármestere és Boros Miklós prágai magyar nagykövet nyitotta meg. II. Rákóczi Ferenc, az 1703-1711-es magyar szabadságharc vezére 330 évvel ezelőtt, tizenkét éves korában került a Jindrichuv Hradec-i jezsuita kollégiumba, ahol 1688 és 1690 között tanult. A kiállítás a helyi levéltárban és múzeumban őrzött dokumentumokat tárja a látogatók elé. A dokumentumokról cseh és magyar nyelvű feliratok, rövid kísérő szöveg tájékoztatja az érdeklődőket. A fiatal Rákóczi Ferenc Jindrichuv Hradecet követően még további két évig prágai diák is volt, ahol a Hradzsin alatti Kisoldali téren emléktábla őrzi emlékét.

A december végéig látható történelmi kiállítás a Jindrichuv Hradec-i Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma, a treboni Állami Regionális Levéltár helyi részlege, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a prágai Magyar Intézet közreműködésével valósult meg. Az egykori jezsuita kollégium, a jelenlegi Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma épületének bejárata melletti falon 2017 januárja óta cseh, magyar és angol nyelvű emléktábla van elhelyezve a következő felirattal: "A jezsuita gimnázium diákjaként 1688-1690 között ebben az épületben élt II. Rákóczi Ferenc (1676.03.27.-1735.04.08) erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme".

Az épület megjelölésével, az emléktábla elhelyezésével az volt a cél, hogy a város lakosait és a turistákat emlékeztessék II. Rákóczi Ferencre, a helyi jezsuita gimnázium egyik leghíresebb diákjára. Korábban a régió múzeumában évtizedekig külön állandó kiállítás mutatta be a fejedelem életét és munkásságát, illetve az ezzel összefüggő helyi érdekességeket. A tárlatot azonban a rendszerváltás után koncepcióváltásra hivatkozva megszüntették. Miután a régi kiállítási anyagok jelentős részének nyoma veszett, az új tárlat megvalósításához a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum segítségét kérték.

PestiSracok facebook image

Kép: Múlt-kor

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.