Pesti Srácok

Tragédia a magyar dráma napján

Madách Imre Az ember tragédiája című drámája előtt tiszteleg a Várkert Irodalom-sorozat szeptember 20-án a Várkert Bazárban a magyar dráma napja alkalmából. A magyar irodalom egyik legfontosabb művéről Huszti Péter színművész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, író és Szinetár Miklós rendező, forgatókönyvíró beszélget - mondta el Juhász Anna irodalmár, az est műsorvezetője vasárnap az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában.

MTI

Juhász Anna kiemelte: a drámát a kettős évforduló is aktuálissá teszi, hiszen 195 éve, 1823-ban született Madách Imre és halála után évekkel, 135 éve, 1883-ban mutatták be Az ember tragédiáját. A szeptember 21-i bemutató miatt ezen a napon ünnepeljük a magyar dráma napját.

PestiSracok facebook image

"Úgy gondoltuk, a szeptemberi évadot egy ilyen fontos művel kezdjük, hiszen ez az egyik legtöbbször és legszínesebben feldolgozott dráma, ami nemcsak, hogy kötelező olvasmány, de tényleg üzen a mai kornak is. Ez a 15 szín nagyon sokat ad hozzá a mai mindennapjainkhoz" - mondta el a műsorban Juhász Anna.

A Várkert Irodalom-sorozat történetében első alkalommal kerül az est középpontjába a magyar dráma. Jankovics Marcell rendezésében 2011-ben, csaknem 30 évnyi munka után készült el Az ember tragédiájának animációsfilm-változata. "Tegnap kaptam meg a dráma lengyel műfordítását, amelyet az én filmemből vett standfotókkal illusztráltak. Elmondhatom, hogy Az ember tragédiája számomra is egy főmű" - mondta el a rendező. Hozzátette: a film készítése közben, 28 év alatt sokat változott a technika, idővel megkerülhetetlenné vált a számítógép használata.

Az animációs filmet is felelevenítik szeptember 20-án a Várkert Irodalom vendégei. A Várkert Bazár rendezvénytermében az alkotó, a mű és a dráma műfaja előtti tisztelgésként beszélgetéssel és felolvasószínházzal idézik meg a szerzőt és művét, Az ember tragédiáját 19 órától.

Fotó: kozepsuli.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)