Pesti Srácok

Angliai körutazás a huszadik századdal

Enyedi Ildikó első, 1989-ben készült filmjét, Az én XX. századom című mozit bemutatják a Cinema Rediscovered Fesztivál keretében, majd Angliában országszerte.

MTI

A Filmarchívum és a Filmlabor által teljes körűen restaurált változatot, a 4k-ban felújított alkotást október 7-én vasárnap a londoni kortárs művészeti központban, az ICA-ban, majd a Tyneside Cinemában és a dundee-i DCA-ban vetítik, innen indul Anglia további városaiba.

PestiSracok facebook image

Az én XX. századom a Cinema Rediscovered Fesztivál Women on the Periphery (Nők a periférián) címet viselő válogatását erősíti, amelyben bátor, humoros filmek láthatók női alkotóktól és nőkről."A filmtörténet legnagyobb trükkje arról győzte meg a világot, hogy a női alkotók és a nők történetei nem léteztek: bár fényesen ragyogtak, a történelem elhomályosította őket és azt mondták, hogy mi csak képzeltük mindezt. Az én XX. századom remek példa erre, amely megérett az újrafelfedezésre" - fogalmazott Tara Judah, a Cinema Rediscovered társkurátora.

Enyedi Ildikó alkotása 1989-ben megnyerte a legjobb első filmet illető Arany Kamera-díjat a cannes-i filmfesztiválon, emellett Arany Medve-díjat kapott Berlinben és Oscar-díjra jelölték. A film két budapesti születésű lány, Dóra és Lili történetét mutatja be: ők akkor születettek, amikor az Edison villanyvilágítását megismerte a világ. A Máthé Tibor által csodálatos monokróm árnyalatokban fényképezett film a korai mozi varázslatát és bőségét idézi fel, megörökítve a korszak izgalmas technológiai, politikai és szexuális jelenségeit.

A film belfasti, glasgow-i, edinburgh-i, manchesteri, sheffieldi és leedsi mozikban is látható lesz, emellett elérhető DVD-n és Blu-rayen a Second Run forgalmazásában.

Az én XX. századom című filmet a Magyar Nemzeti Filmalap által 2017-ben indított Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási program keretében újította fel a Filmlabor és Filmarchívum igazgatósága. A restaurált változatot idén februárban mutatta be a berlini filmfesztivál Enyedi Ildikó és Máthé Tibor jelenlétében. Az én XX. századomat azóta számos nemzetközi fesztivál tűzte műsorára, amerikai, japán, francia, angol és görög forgalmazók vásárolták meg moziforgalmazásra és DVD-, illetve Blu-ray kiadásra.

Fotó: HPGY

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.