Pesti Srácok

Csernus és a Montmartre címmel új kiállítás nyílt a Várkert Bazárban

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót Csernus és a Montmartre - Egy műterem titkai címmel péntektől a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható kiállítás.

MTI

A 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar festőjeként számontartott Csernus Tibor és a tárlatot rendező Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) kapcsolata régi múltra tekint vissza: a Kogart Ház rendezte a művész 2006-os nagy gyűjteményes kiállítását, majd Csernus halála után, 2009-ben egyben megvásárolta és Magyarországra szállította a Párizsban elhunyt alkotó hagyatékát - idézte fel a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján az alapítvány kuratóriumának elnöke.

PestiSracok facebook image

Fertőszögi Péter kiemelte: a mostani tárlat az előkészítő rajzoktól, vázlatoktól, tanulmányoktól a kész művekig mutatja be Csernus Tibor festői gondolkodásmódját, a festő különböző korszakaiban.

A festményeken, akvarelleken, rajzokon kívül a kiállítás számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, feltárva Csernus inspirációs forrásait.

Marosvölgyi Gábor művészettörténész, a kiállítás társkurátora emlékeztetett arra, hogy perfekcionista alkotóként Csernus Tibor rengeteget kutatta egy-egy téma ideális megfogalmazását.

Első, szürnaturalista korszakának kísérletei nyomon követhetők bemutatott tanulmányain éppúgy, mint könyvillusztrációin, melyek technikai megoldásai később a nagy olajképeken is felbukkannak.

A Csernus és a Montmartre - Egy mûterem titkai címû kiállítás. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A festő fontos inspirációs forrása volt a nyüzsgő Párizs tereivel, bárjaival, üzleteivel, a nagyváros szinte véletlenszerűen elkapott jeleneteit pontos, de nem fotorealista festésmóddal vetette vászonra - mondta el Marosvölgyi Gábor.

Caravaggio-korszakába néhány munka enged betekintést, majd szélesebb merítés mutatja be Csernus aktjait, akttanulmányait, és azt, hogy ezeket miként használta fel nagyobb szabású munkáihoz.

A festő szenvedélyesen foglalkozott modellezéssel, a repülőgép áramvonalas alakja köré egész magánmitológiát épített fel. A látogató megismerheti Csernus számos repülőgép- és tengeralattjáró-modelljét, de azt is, miként tűnnek fel a járművek a művész festményein, könyvillusztrációin.

Külön termet kaptak a festő Poe-feldolgozásai, amelyek az utolsó, 2007-es alkotásokig is elvezetnek.

Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor felhívták a figyelmet arra is, hogy Csernus Tibor műtermét az eredeti berendezésekkel és tárgyakkal az épület harmadik emeletén rendezték be, a látogató így Csernus stúdiójába belépve zárhatja a 2019. január 27-ig nyitva tartó kiállítás megtekintését.

Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.