Pesti Srácok

Díszpolgári címet és kitüntetéseket adtak át a Belvárosban

Átadták a 2018-as Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Díszpolgári Cím és Érdemkereszt, Érdemkereszt, és Közszolgálati érdemérem kitüntetéseket. Az elismeréseket posztumusz Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, Sándor Szandra divattervező és Vörös István költő kapták.

061.hu

2018-ban „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület díszpolgára” kitüntető cím és Érdemkereszt posztumusz díjban részesült Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész . A díjat özvegye, Kerényiné Felkai Anikó vette át.

PestiSracok facebook image

Érdemkereszt díjban részesült Sándor Szandra divattervező. Az általa alapított Nanushka az elmúlt néhány évben a legsikeresebb magyar divatmárkává nőtte ki magát. Ruháit 30 országban, kb. 70 városban, több mint 160 boltban megtalálhatjuk. Kreációt olyan sztárok viselik, mint Charlize Theron, Angelina Jolie, Taylor Swift, vagy Dua Lipa.

Érdemkereszt díjban részesült továbbá Vörös István költő, aki több mint két évtizede az ötödik kerület lakója. Életművét a műfajok és formák közötti ugrálás jellemzi: a versek mellett írt regényt, verses regényt, drámát, vígjátékot, bábjátékot, elbeszéléseket, novellákat, tanulmányokat vagy kritikákat. A kortárs gyerek vers- és prózairodalom fiatal generációjának kiemelkedő alakja. Verseinek szellemisége a mai kor gyerekeihez szól a mai hétköznapokból merítve. Ebben a műfajban talán legismertebb kötete a Lackfi Jánossal közösen jegyzett Apám kakasa verseskötet. Eddigi pályafutását számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel díjazták. Ezek közül a legkiemelkedőbbek a Déry Tibor-díj 1998-ban, a Füst Milán-díj, ugyanabban az évben, a József Attila-díj, 2003-ban, valamint a Premia Bohemica-díj (cseh irodalmi díj), 2005-ben.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)