Pesti Srácok

Egy híres óbudaira emlékeznek Nyíregyházán

Konferencia, tárlatvezetés és rendhagyó előadás is szerepel a Krúdy-napok programján Nyíregyházán, ahol két napon keresztül emlékeznek a nyírségi megyeszékhelyen 140 évvel ezelőtt született íróra.

MTI

A rendezvénysorozat ma kezdődik a hagyományos megemlékezéssel és koszorúzással az író szülőházánál, a Szent István utcában, majd egykori iskolájánál, az evangélikus gimnáziumnál. A hivatalos ünnepséget követően a múzeumban rendeznek előadást, amelyen többek között azt is megtudhatják az érdeklődők, hogyan élt az író családja.

PestiSracok facebook image

A Krúdy-szoba bemutatása után Krúdy Gyula és a Nyírség címmel az író műveiből tartanak felolvasódélutánt, a Krúdy-kvíz megoldásaira pedig a múzeum folyosóin és helyiségeiben találhatják meg a helyes választ az érdeklődők. A csütörtöki nap filmvetítésekkel és előadásokkal zárul, utóbbi során Krúdyról szóló, a Vörös Postakocsi által publikált irodalmi cikkeit és novellarészleteit mutatják be a közönségnek.

Pénteken már a megyei és városi könyvtárban folytatódnak a programok, az író születésének 140., halálának 85. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát. Délután a Hóember szeretője címmel negyvenperces lírai játékot adnak elő a Nyíregyházi Egyetem színjátszói.

A városhoz ezer szállal kötődő, műveiben a nyírségi embereket szívesen ábrázoló Krúdy Gyula emlékét a nevét viselő városházi díszterem, a gimnázium, utca, a sóstói vigadó és a színház kamaraterme máig őrzi Nyíregyházán. 2011-től áll a Kossuth téren a Papok padja, amely mára közkedvelt találkahely és turisztikai látványosság lett. Krúdy 1924-es A nyíregyházi ember című novellájában ugyanezen a helyen állt a nevezetes utcabútor.

A tiszteletadás része, hogy Krúdynak 2011-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott a város önkormányzata.

Fotó: Archív

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.