Az „ismeretlen Kertész Imre“ - Digitális Tudástárat hozott létre a Nobel-díjas magyar író nevét viselő intézmény

Az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet. Hafner Zoltán igazgató hangsúlyozta, a honlap messzemenően meghaladja a hasonló internetes portálok megszokott kereteit: eddig kiadatlan anyagok segítségével mutatja be az író életrajzát, műveit, azok hazai fogadtatását, külföldi megjelenéseit, de a portált fotó-, hang- és filmfelvételek is gazdagítják. Az intézet legfőbb célja összegyűjteni azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az Intézet gyűjteményében nem találhatók meg.

MM-061.hu

Hosszas előmunkálatokat követően elkészült és elérhetővé vált a Kertész Imre Digitális Tudástár. Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója kiemelte: az internetes oldalon (kerteszintezet.hu) közzétett, folyamatosan bővülő digitális tudástár az "ismeretlen Kertész Imrét", a pénteken 89 éve született író életrajzát, műveit és korabeli fogadtatásukat igyekszik bemutatni túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével. "Igyekeztünk úgy alakítani a tartalmat, hogy ne legyen didaktikus, sokfelé elágazó legyen, de ez a sokféle elágazás lehetőleg a művek felé vezessen, mert Kertész Imrét íróként sem ismerjük annyira, amennyire kellene" - mutatott rá az intézet igazgatója.

„Hafner Zoltán a kilencvenes évek elején ismerkedett meg Kertész Imrével, nagyon hosszú és szoros munkakapcsolatban voltak. Az a munka, amit elvégzett viszonylag rövid idő alatt, egyszerűen elképesztő“ – méltatta a honlap megvalósításában oroszlánrészt vállaló Hafner Zoltánt Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A tudástár része egy 2018. augusztusig minden Kertész Imre művet és vele kapcsolatos szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta: a Kertész Imre Intézet céljaira a fővárosi önkormányzattól 600 millió forintért megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti, hosszú ideje lakatlan villaépület felújítása megkezdődött, a tervek szerint 2019 végére készül el. Az épület a 19. század vége – 20. század elejének tipikus stílusjegyeit viseli magán, 1910-ben épült Eisele Vilmos kazángyáros családja részére. „Arra törekszünk, hogy a fő szinteket az eredeti, 1910-es pompájába állítsuk, de ráépítés is történik majd, mert terveink szerint egy minden igényt kielégítő, modern, konferencia rendezésre alkalmas nagy teret is kialakítunk“ – emelte ki Schmidt Mária.

A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését. A szerző kéziratainak jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik.

A megállapodás értelmében az intézethez került mintegy 10 ezer oldalnyi elektronikus fájl formában őrzött kézirat, Kertész Imrének az 1940-es években írt újságcikkei, valamint az író első feleségének és édesanyjának hagyatéka is. „Ez egy hatalmas hagyatékrész, amelynek a feldolgozását megkezdtük, azonban a fő feladatunknak tavaly is, és idén is azt tekintjük, hogy összegyűjtsük azokat az anyagokat, amelyek se Berlinben, se nálunk nem találhatók meg" - hangsúlyozta a Kertész Imre Intézet igazgatója.

Eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzését és tíz műfordításkötet szöveggondozását, lektorálását fejezték be. Elkészült az író teljes életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia, valamint folytatják Kertész Imre kötetben meg nem jelent műveinek feldolgozását és csaknem 200 magyar és német levél rendszerezését, fordítását is. Valamint elkezdtük a külföldi, magántulajdonban lévő dokumentumok feltérképezését, ezekből már több mint 800 tételt tudunk fölmutatni.

Az intézet elkezdte a külföldi közgyűjteményben vagy magánkézben lévő, Kertész Imrével kapcsolatos dokumentumok feltérképezését, eddig 800 tételnyi dokumentumot összegyűjtve - mondta Hafner Zoltán. Emellett az író utolsó 30 évéből 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra.

Az intézetben őrzik Petri György (1943-2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a tudományos igényű feldolgozását, elkészült egy 1700 tételes bibliográfia. A költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag fotóanyaggal decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából. „Nálunk van Arthur Koestler hagyatékának egy bizonyos hányada is, ez is egy felbecsülhetetlen anyag“ - tette hozzá Hafner Zoltán.

2017 végén került az intézethez a fiatalon elhunyt Sziveri János (1954-1990) vajdasági költő hagyatéka is. Hafner Zoltán rámutatott, hogy a Kertész és Petri által is nagyra becsült Sziveri nemzedékének emblematikus alakja volt, aki nem foglalja el a hazai irodalmi kánonban az őt megillető helyet. Sziveritől tíz kötetnyi anyagot terveznek kiadni a következő években.

Fotók: Horváth Péter Gyula