Fürdőélet a Nagy Háborúban címmel nyílik kiállítás Budapesten

A boldog békeidők fürdőéletének változását mutatja be az első világháború alatt korabeli tárgyi emlékek, enteriőrök, dokumentumok segítségével a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb, november 27-én nyíló kiállítása.

MTI

A kiállításon látható anyag javarészt Spekál József nyugállományú mérnök ezredes és felesége, S. Nagy Anikó, az MKVM nyugalmazott főigazgató-helyettese magángyűjteményéből származik.

Mint Spekál József elmondta, a tárlat anyagában ajándéktárgyak, enteriőrök, fényképek, képeslapok, prospektusok segítségével idézik meg a boldog békeidők fürdőéletét, emellett a látogatók megismerhetik, hogy miként változott a gyógyfürdők szerepe az első világháború alatt.

A katonák és a polgárok fürdőélete ezer szállal fonódott össze békében és háborúban, a magas társadalmi presztízzsel rendelkező katonatisztek hozzátartoztak a fürdőhelyek mindennapjaihoz. A hadsereg saját fürdőkkel is rendelkezett.

Spekál József a Monarchia legnépszerűbb fürdőhelyei között említette Hévízet, Balatonfüredet, Herkulesfürdőt, Pöstyént, Szliácsot, Borszéket, Besztercebányát. Mint mondta, Budapesten a Császár, a Lukács Gyógyfürdő és a Rácfürdő voltak a legnépszerűbbek, később, az első világháborúban pedig a Széchenyi Fürdő is bekapcsolódott a katonák utógondozásába.

A boldog békeidőket követően kezdődő Nagy Háború három hónap helyett 51 hónapig tartott, amelyre senki sem készült fel. Az első világháborúban az újfajta harcmodor miatt megváltozott a harctéri sérülések és betegségek jellege, mennyisége, súlyossága. A 3,8 millió hadra kelt magyar katona közül csak minden második tért vissza épségben, 743 ezer súlyos sérülést szenvedett.

Mint mondta, ennek következményeként tömegesen jelentek meg a frontról visszatérő idegbántalmakkal, tüdőbajjal küzdő, valamint bénult, végtaghiányos katonák. Utókezelésükben óriási szerepe volt a fürdőknek, elsősorban a termálfürdők és a klimatikus gyógyhelyek jöhettek számításba. A hadiérdek alá rendelt fürdőhelyekre számtalan sérült és beteg katona érkezett a gyógyulás reményében.

Tájékoztatása szerint a kiállításon a látogatók emellett betekintést nyerhetnek a frontok fürdőkultúrájába is. A hadszíntéren a katonák a sárral, piszokkal és tetvekkel is harcot vívtak. Olykor hetekig nem került le róluk a ruha, "agyagemberekké" váltak. A hadvezetés egyebek mellett felállítható tábori fürdőkkel, fürdővonatokkal, fertőtlenítő berendezésekkel törekedett javítani a helyzeten.

Ezt kívánja bemutatni a kiállításon egy berendezett, eredeti fotókkal illusztrált tábori fürdő, tiszti és legénységi részleggel.

Minden gyógyfürdőben volt bazár, ahol kiváló minőségű ajándéktárgyakat lehetett vásárolni. Ezekből a porcelán, fa, fém dísztárgyakból is látható válogatás a vitrinekben, köztük az ajándékboltokban a háborús időkben árusított propagandatárgyak is helyet kaptak.