Mesekonferenciát rendeznek a Hagyományok Házában
Az élőszavas népmesemondás népszerűsítésére rendeznek konferenciát december elsején a Hagyományok Házában.
MTI
Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza népmese szakelőadója, néprajzkutató elmondta, hogy tevékenységük során a mesék gyűjtésétől, a rendezvényszervezéséig minden olyan programot összefognak, amely az élőszavas mesemondással függ össze.
Az élőszavas mesemondás azt jelenti, hogy a mesemondó nem prózaszerűen memorizálja a mese szövegét, hanem miközben a történet pereg a fejében, azt korábbi tapasztalatai alapján ki tudja színezni, "fel tudja díszíteni". Fontos jellemzője még, hogy a mesemondó folyamatos interakcióban van a közösséggel, ami folyamatos improvizációra ad alkalmat - magyarázta a néprajzkutató.
Ezt a műfajt népszerűsítik különféle programjaikkal, amelyek között december elsején mesekonferenciát rendeznek. Az összejövetelen ebben az évben a népmesemondó versenyek tanulságaival foglalkoznak - mondta. Vendégeik Budapestről, a Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkeznek, hogy megosszák a versenyekkel kapcsolatos tapasztalataikat, nézeteiket.
A konferenciára olyan népmesemondó verseny szervezőket hívtak meg, akiknek már több évtizedes tapasztalata van abban, hogyan lehet jól megszervezni egy ilyen versenyt, hogyan lehet az élőszavasság felé terelni a megmérettetést - mondta.
A néprajzkutató magyarázata szerint a hagyományos paraszti kultúrában nem volt jellemző, hogy gyermekek mesét mondanak. A 19. században kezdődött az a folyamat, amelynek során a népmese bekerült a könyvkultúrába és utána szépen lassan a "gyermekvilágba süllyedt". Mint mondta, arra, hogy a gyerekek kiállnak és mesét mondanak versenyeken, vannak jó és a prózamondás kategóriájába sorolható példák is.
A Hagyományok Háza konferenciájára a határon túli vendégek mesemondással is készülnek, a napot pedig mesecsata zárja.
