Nagy az izgalom Kurtág György első operájának ősbemutatója miatt a milánói Scalában
Kurtág György Fin de partie című, Samuel Beckett azonos című drámájából írt első operáját mutatja be csütörtök este a milánói Scala; nagy a várakozás a zenekritikusok körében - harangozta be az operaház világpremierjét a Corriere della Sera olasz napilap milánói kiadása.
MTI
Olasz sajtóértesülések szerint a zenekritikusok a világ minden részéből Milánóba érkeztek, hogy lássák, "milyen Beckett Kurtág szerint". A világhírű zeneszerző első operaművének ősbemutatójáról van szó, amelynek alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja. A Scala a Fin de partie francia címmel mutatja be az eredetileg 1957-ben Párizsban színre vitt művet. A kétórás zenemű a "miniatúrák mesterének" tartott Kurtág György leghosszabb alkotása.
A legnagyobb példányszámú Corriere hangsúlyozta, hogy a 92 éves magyar zeneszerző a 20. század egyik jelképes darabjából írt operát. Pont abból a darabból, amely "annyira megfélemlítette, mivel (Kurtág) tudatában volt annak, milyen veszélyekkel jár Beckett abszurdjának zenei átültetése, száraz szavaival, borzalmas csendjeivel".
A Scalában szintén most debütáló francia-libanoni rendező Pierre Audi úgy nyilatkozott, hogy több mint negyven rendezés után ezt érzi pályafutása talán legnehezebb és legmélyebb kihívásának. A milánói operaház színpadán "fekete-fehér hangulattal" viszi színre Kurtág Beckett-interpretációját.
Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere Kurtág György "opus maximusának" nevezte a zeneművet, amelyet a milánói operaház 80 fős zenekara kelt életre. A hangszerek között szerepel a cimbalom és a bajan orosz harmonika is.
A teljes Beckett-darab színpadra vitele több mint háromórás operát eredményezett volna: Kurtág hű maradt az eredetihez, ugyanakkor "el is árulta", mivel csak az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab mintegy 56 százalékát használta fel az egyfelvonásos operaváltozathoz.
A La Stampa napilap megjegyezte, hogy a Kurtág-opera a Scala presztízsét növeli.
A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra.
A 92 éves zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű életre szóló hatással volt rá.
A magyarul Végjáték címen is ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta egy sakkjátszma utolsó lépéseiként. Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt, majd később a milanói Scala intendánsa lett.
Az opera 20 órakor kezdődő ősbemutatóját a Rai-Radio 3 olasz közrádió-csatorna élőben sugározza.
A darab november 25-ig látható a milánói operaházban.
