Pesti Srácok

Nagy az izgalom Kurtág György első operájának ősbemutatója miatt a milánói Scalában

Kurtág György Fin de partie című, Samuel Beckett azonos című drámájából írt első operáját mutatja be csütörtök este a milánói Scala; nagy a várakozás a zenekritikusok körében - harangozta be az operaház világpremierjét a Corriere della Sera olasz napilap milánói kiadása.

MTI

Olasz sajtóértesülések szerint a zenekritikusok a világ minden részéből Milánóba érkeztek, hogy lássák, "milyen Beckett Kurtág szerint". A világhírű zeneszerző első operaművének ősbemutatójáról van szó, amelynek alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja. A Scala a Fin de partie francia címmel mutatja be az eredetileg 1957-ben Párizsban színre vitt művet. A kétórás zenemű a "miniatúrák mesterének" tartott Kurtág György leghosszabb alkotása.

PestiSracok facebook image

A legnagyobb példányszámú Corriere hangsúlyozta, hogy a 92 éves magyar zeneszerző a 20. század egyik jelképes darabjából írt operát. Pont abból a darabból, amely "annyira megfélemlítette, mivel (Kurtág) tudatában volt annak, milyen veszélyekkel jár Beckett abszurdjának zenei átültetése, száraz szavaival, borzalmas csendjeivel".

A Scalában szintén most debütáló francia-libanoni rendező Pierre Audi úgy nyilatkozott, hogy több mint negyven rendezés után ezt érzi pályafutása talán legnehezebb és legmélyebb kihívásának. A milánói operaház színpadán "fekete-fehér hangulattal" viszi színre Kurtág Beckett-interpretációját.

Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere Kurtág György "opus maximusának" nevezte a zeneművet, amelyet a milánói operaház 80 fős zenekara kelt életre. A hangszerek között szerepel a cimbalom és a bajan orosz harmonika is.

A teljes Beckett-darab színpadra vitele több mint háromórás operát eredményezett volna: Kurtág hű maradt az eredetihez, ugyanakkor "el is árulta", mivel csak az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab mintegy 56 százalékát használta fel az egyfelvonásos operaváltozathoz.

A La Stampa napilap megjegyezte, hogy a Kurtág-opera a Scala presztízsét növeli.

A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra.

A 92 éves zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű életre szóló hatással volt rá.

A magyarul Végjáték címen is ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta egy sakkjátszma utolsó lépéseiként. Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt, majd később a milanói Scala intendánsa lett.

Az opera 20 órakor kezdődő ősbemutatóját a Rai-Radio 3 olasz közrádió-csatorna élőben sugározza.

A darab november 25-ig látható a milánói operaházban.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.