Pesti Srácok

Szegeden tartja közgyűlését a Szecessziós Városok Hálózata

Szegeden tartja közgyűlését a Szecessziós Városok Hálózata, az 1999-ben alakult szervezet célja a művészeti stílus örökségének tanulmányozása, megvédése és megerősítése - közölte Théo Huguenin-Élie elnök pénteken a Tisza-parti városban.

MTI

A tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón a svájci szakember elmondta, hogy a szervezet a Brüsszel fővárosi régió kezdeményezésére jött létre, jelenleg 17 várost és három régiót fog össze Glasgow-tól Nagyváradig. A szecesszió többé-kevésbé egész Európában elterjedt, hiszen az irányzat igen jól tudott a régebbi korok stílusával együtt élni. A neve országonként változik: Jugendstil, Modern Style, Glasgow Style, Secession, Nieuwe Kunst, Stile Liberty, Modernisme, Ecole de Nancy, Style Sapin, mindegyik elnevezés a stílus egy-egy arcát jelzi, magába olvasztva a helyi sajátosságokat is.

Megjelent a képző- és iparművészetben, legjelentősebb hatással azonban az építészetre volt. Bár a mozgalom legfontosabb műveit mindenki megfelelő becsben tartja, vannak olyan kevésbé ismert, mégis figyelemreméltó alkotások, amelyek nem kapnak rendes védelmet, vagy akár tönkre is mentek. A hálózat fontos feladata ezért a tudományos együttműködés, a műemlékek állagmegóvásával, rekonstrukciójával kapcsolatos tapasztalatok megosztása - tudatta az elnök. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy Szeged 2016 óta tagja a hálózatnak.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a város épített kulturális örökségének jelentős részét adják a szecessziós épületek. Ez komoly lehetőséget és egyben felelősséget is jelent, hiszen a stílusirányzat népszerű, a műemlékek vonzóak a turisták számára, fenntartásuk azonban komoly terhet jelent. Példaként a közgyűlés helyszínéül szolgáló Reök-palotát említette, melyet bő egy évtizede újítottak föl, és vált lakóépületből összművészeti központtá, homlokzatának javítása azonban már idén újból szükségessé vált.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.