Pesti Srácok

Itt az idő, el kell kezdeni a Petri-kultusz építését – Bemutatták a Petri 75 - Közelítés című kötetet

Itt az idő, el kell kezdeni a Petri-kultusz építését – Bemutatták a Petri 75 - Közelítés című kötetet

Fényképekből kibomló emlékeken keresztül, eddig ismeretlen oldaláról mutatja be Petri Györgyöt fia Petri 75 - Közelítés című könyvében, amelyet hétfőn mutattak be a Terror Háza Múzeumban. A 20. századi magyar líra emblematikus alakját – aki december 22-én lenne 75 éves – mikortörténeteken, emlékmozaikokon keresztül idézi meg Petri Lukács Ádám a hiánypótló kötetben. Az eseményen elhangzott az is, hogy a Kertész Imre Digitális Tudástárhoz hasonlóan a Petri-honlaphoz is elkezdte az anyaggyűjtést a Kertész Imre Intézet.

MM-061.hu

Hogy egy szerzőnek, költőnek, írónak, művésznek egy nemzeti kultúrán belül mi a sorsa, az az utókoron múlik, ezt hívják kultuszteremtésnek. Petőfi kultuszát alaposan megépítettük, ahogyan Adyét és Pilinszkyét is, de a Petri-kultusz tekintetében nem állunk túl jól, itt az idő, el kell kezdeni építeni – emelte ki Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a könyvbemutatón rávilágítva arra, Petri parádés szellemi teljesítményét, amely mindmáig mértékadónak számít, még mindig nem kezelik a helyi értékén. A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító művei hosszú ideig szamizdatban jelentek meg, életművének java része is csak halála után jelenhetett meg és jelenik meg ma is, eddig kiadatlan írásokkal kiegészülve.

PestiSracok facebook image
Schmidt Mária és Petri Lukács Ádám (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója, a kötet szerkesztője elmondta, a költő hagyatékának egy kisebb, de annál jelentősebb részét a Kertész Imre Intézet kezeli: a közelmúltban jelent meg a költő új gyűjteményes kötete, de további ismeretlen dokumentumokat is őriznek. Elkészítették idén a költő műveinek és a róla szóló szakirodalomnak a mintegy 1700 tételt számláló bibliográfiáját, amely alapvető kézikönyv lehet minden további kutatás számára, és a Petri-honlaphoz is elkezdték az anyaggyűjtést.

Hafner szerint az ünnepi alkalomra megjelentetett Petri 75 - Közelítés című kötet minden szempontból kuriózum: Petri Lukács Ádám különleges fotók segítségével idézi meg édesapja alakját és vele együtt a hiányát. Emlékmozaikokból áll össze a tragédiákkal, traumákkal teli múlt, és az is kiviláglik, hogy a Petri által választott önpusztító életstratégia előfeltétele volt annak, hogy időtálló művei megszülethessenek. A Kertész Imre Intézet igazgatója szerint a könyv erénye, hogy befejezhetetlen, rengeteg elágazás van benne, amelyek újabb és újabb origót adnak a Petri-kép alakításához. "Kertész mondta mindig, hogy picivel rövidebbnek kell lennie a felolvasásnak, mint amit a közönség vár, hogy maradjon bennük egy kis hiányérzet. Akkor ugyanis úgy érzik, ebből kell még. Ilyen Petri Lukács Ádám könyve is" - mutatott rá Hafner. Kiemelte azt is, hogy mozaikszerű szerkezetének köszönhetően a könyv bárhol, bármikor fellapozható, más-más irányokba indulhatunk, részben közelmúltunk mikrotörténeteinek jobb megismerése céljából, részben pedig, hogy újból és újból kedvet kapjunk a versek olvasásához.

Hafner Zoltán (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Az eseményen Pál András, a Radnóti Színház színművésze és Rozs Tamás csellóművész Kezdhetek folytatódni című Petri-estjükből adtak elő részletet.

A könyvbemutató kapcsán természetesen felmerül a kérdés, hogy a kultúrkampfos sajtópolémia tengelyén hol helyezhető el Petri György életműve, erről is akartuk kérdezni Hafner Zoltánt, aki azonban nem szeretett volna nyilatkozni.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.