"Játszani kezdtem. Mindenből és semmiből." - A Cziffra György emlékkiállításról

Sokan a mai napig nem tudják itthon, ki volt Cziffra György, aki pedig a nevét ismeri, az is leginkább csak bárzongoristaként emlegeti. Pedig minden idők egyik legnagyobb magyar zongoraművészéről van szó, aki már nyolcévesen, Dohnányi-növendékként a Zeneakadémián tanult. Életéről a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum február 25-ig látogatható tematikus kiállításán tudhatunk meg többet. A tárlat mellett a Balázs János Liszt- és Prima-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztiválhoz más felvezető programok is kapcsolódnak:az adventi időszakban a MomPark bevásárlóközpontban bárki kipróbálhatja a CZF Street Pianót, az ünnepi készülődés idején három ingyenes koncertet is hallhatnak az érdeklődők. A kőbányai Kroó György Zeneiskolában pedig a zongorista hallgatók számára meghirdetett mesterkurzusok mellett újdonságként cigányprímás mesterkurzus is indul Sárközi Lajos prímás vezetésével.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

“Sok összetevője van annak, hogy Cziffra művészete a hazai zenetörténetben alulreprezentált. A történelem, a riválisviszonyok, a disszidensség mind közrejátszanak abban, hogy Cziffra György példaértékű művészete a mai napig nem foglalhatta el az őt megillető helyet Magyarországon” – mondja Besszer Szilvia, a Cziffra Fesztivál rendezője. Cziffra szellemi életén, mint sok más, abban a korban élő emberén, végigtrappolt a történelem. ’56 előtt megpróbálta elhagyni Magyarországot, de a határon elfogták és börtönbe zárták. Legendák terjengenek arról is, hogy Ficher Annie személyében erős riválisa akadt. Ezek, valamint roma származása, mind nehezítették a pályáját. ’56-ban sikeresen elhagyta Magyarországot, disszidenssé vált, amikor pedig visszatért, már nem ugyanaz a Cziffra György volt. 1981-ben ugyanis fia tragikus hirtelenséggel elhunyt, egy lakástűzben vesztette életét. Korai halálát nehezen viselte, zenekarral többé nem is lépett fel és lemezfelvételt sem készített.

Ágyúk és virágok

Az Ágyúk és virágok című tárlaton fotók, dokumentumok, tárgyak, idézetek és grafikák idézik meg a 24 évvel ezelőtt Párizsban elhunyt Cziffra Györgyöt: az egyik terem az angyalföldi nyomortól Cziffra 1956-os disszidálásáig vezeti az érdeklődőket, a másik helyiség pedig már a sikereket mutatja be. A közönség megismerheti a senlisi Saint Frambourg-kápolna felújításának történetét, valamint a Cziffra-alapítvány létrejöttét, amely fiatal zenészek és képzőművészek támogatását tűzte ki céljául, tudtuk meg a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum vezetőjétől, Csillag Évától.

A kiállítás a Cziffra-emlékiratokat összegző Ágyúk és virágok című memoár-kötetre reflektálva a zenész sok kitérővel és nehézséggel tarkított életútját kívánja bemutatni, ahol épp úgy helyet kapnak a hadiesemények, mint a művészet. Cziffra egyébként Schumanntól kölcsönözte emlékiratainak címét: Chopin műveit nevezte Schumann „virágok közé rejtett ágyúk”-nak. Cziffra útját az angyalföldi nyomortanyáról a Senlis-i Királyi Kápolnáig követjük végig, közben olyan állomásokon időzünk, mint a Zeneakadémia, a harctér, a hadifogság, a budapesti éjszakai lokálok, a börtön, a koncertpódium és a világhír, majd a Senlis-i Cziffra-alapítvány. “A Straussok, Offenbachok és társaik nagy családjának köszönhettem, hogy ötéves koromtól fogva a zongoránál való rögtönzés volt jóformán egyetlen gyakorlatom. Több volt ez gyönyörűségnél, hatalom volt a kezemben, hogy tetszésem szerint kitörjek… az angyalföldi valóságból” – olvashatjuk a memoár-részletet, majd pár sorral arrébb a gyerek Cziffrának megváltást hozó zene egész más kontextusban jelenik meg: “A háború alatt szemem láttára bombáztak le egy kápolnát, ahol néhány perccel korábban a romos toronyban szólaltattam meg a harmóniumot, és már szinte azt hittem, hogy a zene kiválthatja a romboló erőket. Vigaszomra szolgál, ha azt látom, hogy egy másik kápolna újjászületik a zene által és a zenéért”. Itt a rendkívül rossz állapotban lévő, addig autójavító műhelyként használt senlisi Saint Frambourg-kápolna megvásárlására utal Cziffra, ahol koncertek sorát adta, de képzőművészeti kiállításoknak is helyet adott benne. E kettősség, a nagy amplitúdón mozgó életmozzanatok, és a végtelen távolságokat áthidaló erő, a zene fókuszba állítása határozza meg a művész életét, ebbe kapaszkodik a tárlat is.

Mesterkurzusok

A kőbányai Kroó György Zeneiskolában a zongorista hallgatók számára meghirdetett mesterkurzusok mellett újdonságként cigányprímás mesterkurzus is indul Sárközi Lajos prímás vezetésével. “A kávéházi cigányzene nagyon fontos részét képezi a magyar kultúrának, elég, ha csak Liszt Ferencre gondolunk, aki hazai útjain fogadókba betérve találkozott azokkal a magyar zenékkel, amiket a cigányok játszottak. Ezek a zenék itt éltek velünk évszázadokon keresztül, örömünkben, bánatunkban. Mára azonban ez a patinás kávéházi cigányzene a feledés homályába merült, az elmúlt évtizedekben a mulatós zene elvitte a fókuszt, teljesen más kép alakult ki a fejekben a cigányzenével kapcsolatban” – mondja Besszer Szilvia kihangsúlyozva, hogy szeretnének rendet tenni a fejekben, és megmutatni a cigányzene esszenciáját.

Sárközi Lajos Junior Prima Díjas prímás 2019 februárjában tart mesterkurzust, majd a Cziffra György Fesztivál egy tehetségkutatót hirdet: a cigányzenét magas színvonalon játszó művészeket szólít meg, közülük válogat a szakmai zsűri, a legjobbakat emeli ki a februári fesztivál során. Az így megtalált tehetségek számára jövő év szeptemberéig a Cziffra Fesztivál a Budapest Borfesztivál segítségével fellépéseket szervez olyan helyeken, ahol a cigányzene leginkább otthon érzi magát: éttermekben, borvacsorákon, borkóstolókon, pincékben, az ország legnevesebb borászai kóstolótermeiben. A tehetségek bemutatására ezáltal egy olyan országos turné szerveződik, amelyet a magyar borászok is nagy örömmel fogadnak, közösen dolgozva azon, hogy ezt az értékes műfajt ismét az őt megillető helyre emeljék.

A szervezők tervei szerint a közel egyéves program záró eseményeként jövő szeptemberben, a 28. Budapest Borfesztiválon a zsűri által kiválasztott cigányzenészek, művészek egy gálakoncert keretében együtt léphetnek fel. A mesterkurzusra jelentkezéssel kapcsolatban Besszer Szilvia elmondta, a fiataloknak a weblapon kell kitölteniük egy jelentkezési lapot, küldeniük kell egy bemutatkozó videót, túljelentkezés esetén pedig a zsűri választja ki azokat, akik bekerülhetnek a kurzusra. Ez 20 főt jelent a zongora és 10 főt a cigányprímás szakon. A képzés ingyenes, három napot vesz igénybe.

Street piano

“Szeretnénk az akusztikus zenére, az igényes zenére felhívni a figyelmet. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy a gyerekek szinte nem is találkoznak hangszerekkel. Amikor meglátták a zongorát, és először találkoztak azzal az akusztikus élménnyel, hogy egyszerűen leütnek egy billentyűt, és megszólal a zene, akkor döntöttünk úgy, hogy a Street piano kezdeményezésből hagyományt teremtünk” – mondja Besszer Szilvia. Ezért az adventi időszakban idén is bárki kipróbálhatja, milyen érzés zongoraművésznek lenni, vagy akár csak, hogy milyen egy minőségi hangszeren játszani. A MOMPark, a MOMKult és az Opera Zongoraterem segítségével a Cziffra Fesztivál idén is felállít egy street pianot a MOMParkban, a hangszert bárki kipróbálhatja december 8. és 23. között, valamint a világhírű zongoraművészre, Cziffra Györgyre emlékezve több ingyenes koncertet is végighallgathat. Az idén ifj. Balázs Elemér és Farkas Zsolt szólaltatják meg a hangszert.

CZF-díjak

Hagyományteremtő szándékkal alapították meg a Cziffra fesztivál díjait 2017-ben, amelynek célja a pályájuk elején álló tehetség támogatása, valamint a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítmények elismerése. A Cziffra Fesztivál Életműdíját az egyetemes kultúra megőrzésében, ápolásában tett munkásságuk elismeréseként a zenei élet kiemelkedő értéket képviselő művészeinek, kulturális szakembereinek, előadások, illetve társaságok, együttesek rendezőinek vagy alapítóinak ítéli oda a zsűri. A Cziffra György Fesztivál Tehetség-díjat pedig évente két hangszeres művész kaphatja kimagasló teljesítményért, 32 éves korig. A díj egymillió forintos pénzjutalommal és emlékplakettel jár, amelyek átadására a fesztivál gálahangversenyén, 2019. február 24-én a Zeneakadémia Nagytermében, José Cura és Balázs János közös estjén kerül sor.

Fotó: Horváth Péter Gyula