Pesti Srácok

Napok romjai – Ramones Road To Ruin című albumának jubileumi kiadásáról

Negyven éve, 1978 szeptember 21-én jelent meg a Ramones Road To Ruin című negyedik albuma, ami éppen elég indok ahhoz, hogy újra megjelenjen. A kiadó tartja ezt a negyvenes bűvös számot, szépen, mint az atomóra, sorra jelennek meg az évfordulós albumok.

PZL -061.hu

Ilyen precízen hozta a négyeket Tommy Ramone (Erdélyi Tamás) is, aki már pont nem játszik ezen a lemezen, viszont a Road To Ruin-on mutatkozott be Marky Ramone, így aztán ez a lemez is „rocktörténeti” jelentőségű. Az emblematikus cover a Ramones-rajongó, Gus MacDonald rajza alapján készült, még Tommyval, viszont a már kiszínezett rajzon Marky ül a doboknál. Az album az 1977-es fenyegető Rocket To Russia című albumot követte és a zenekar addigi talán legpopulárisabb albuma, bár tegyük hozzá, hogy a zenekartól sosem álltak távol a szerelmes punk szerenádok, és a love-punk is inkább az ő találmányunk, (megelőzve a Buzzcocksot) és némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a Don’t Come Close-t vagy a Needles & Pins akár Cher is énekelhetné. És minden második dal vetésforgóban jön le a punk röppályáról, van itten surf-rock, laza rockabilly, a hetvenes évek slágerpopja, amit szexi módon hoznak közös nevezőre a neoprimitív punkkal.

PestiSracok facebook image

És persze a Ramones repetroárjának egy részét szerették volna az amerikai háziasszonyok is, ha eljutott volna hozzájuk, mert fájó (vagy nagyon is szerencse), de a zenekar annak ellenére maradt meg a punk szubkultúra ölelő karjaiban, hogy valójában létszám feletti slágert írtak, olyan hangszereléssel, hogy az ember szívesebben mosogatott volna a hallgatása közben egy formatervezett kertvárosi családi házban, mintsem belebonyolódjon egy pogóba a CBGB klubban. Viszont az I Don’t Want You a zenekar egyik leghúzósabb száma, az I Just Want To Have Something To Do, maga a tökély, és az egész lemez kellemes félórás hülyülés, olyan, mintha a punkot valójában nem a fanzinok dokumentálták volna, hanem a Krettén magazin világát idéző képregények.

https://www.youtube.com/watch?v=xdHbLzS0BLM

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.