Pesti Srácok

Ellopták Banksy graffitijét, amely a párizsi Bataclan-áldozatoknak állított emléket

Ellopták a világhírű graffitiművész, Banksy egyik alkotását, amellyel a párizsi Bataclan koncertteremben 2015-ben elkövetett terrortámadás áldozatainak állított emléket.

MTI

A Bataclan koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett alkotás egy gyászoló fiatal nőt ábrázolt. A festményt kivágták és eltávolították az ajtóról - számolt be róla vasárnap a BBC News. "Mélyen fel vagyunk háborodva. Banksy műve az emlékezés szimbóluma, és mindannyiunk tulajdona: a helyieké, a párizsiaké és a világ összes polgáráé, tőlünk vették el" - írta Twitter-oldalán a Bataclan.

PestiSracok facebook image

A lopás péntek éjszaka történt, az AFP jelentése szerint "kapucnis, sarokcsiszolóval felfegyverkezett személyek" követték el, akik egy teherautón szállították el az alkotást. A világ egyik leghíresebb utcai művészének, Banksynak az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el. Tavaly ősszel egy párizsi Sotheby's árverésen több mint egymillió fontért (381 millió forintért) vásárolták meg egy ismert munkáját, a Girl With Balloon (Lány léggömbbel) című festményt, amelyet azonban a keretébe titokban beépített iratmegsemmisítő félig ledarált a kalapács leütése után. A graffitiművész kilétét szűk baráti körén kívül senki sem ismeri. Művei nagyvárosok közterein, utcáin, falain, kapuin jelennek meg, jellegzetes stílusát könnyen fel lehet ismerni.

A művész első munkái a 90-es évek elején szülővárosában, Bristolban jelentek meg vonatszerelvényeken és falakon. A 2000-es évektől lépett alkotásaival a szélesebb közönség elé, és már világszerte otthagyta a névjegyét. Január elején egy tokiói vasútállomáson fedeztek fel egy graffitit, amely nagyon hasonlít Esernyős patkány című korábbi munkájára, ezért a helyi hatóságok biztonságba helyezték, amíg egy szakértő hitelesíti.

Fotó: abcnews.go.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)