Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Korda György 80 éves

Korda György a hatvanas évek elején az ország egyik legnépszerűbb táncdalénekese volt. A beat térhódítása ugyan háttérbe szorította műfaját, de ő mégis azok közé tartozott, akik meg tudtak maradni a pályán. Hosszú pályafutása során számtalan slágert énekelt, minden lemeze aranylemez lett, s már 1990-ben gyémántlemezt kapott a kétmilliomodok eladott album után, 2004-ben pedig a négymilliomodik után kapott platinalemezt. Január 4-én ünnepli 80. születésnapját.

MTI, 061.hu

Korda György 1939-ben született Budapesten. Szülei elváltak, a nagyszülők és nagynénik nevelték. Vegyipari technikumot végzett, az érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán próbálkozott, de a harmadik rostán kiesett. Dolgozott a Kábelgyárban, majd katonai szolgálaton volt Békéscsabán. Vécsey Ernő tanítványaként először 1958-ban lépett színpadra, első sikerét a Szeretni kell című dallal aratta. Még katonai szolgálata előtt házasodott össze Kovács Ibolya operettszínésznővel, de hamarosan szétváltak útjaik. A hatvanas évek elején az ország egyik legnépszerűbb énekese volt. A beat térhódítása háttérbe szorította műfaját, de ő mégis azok közé tartozott, akik meg tudtak maradni a pályán.

PestiSracok facebook image

Népszerűsége megtartásában, növelésében sokat jelentettek a televízió és a rádió által is közvetített táncdal- és egyéb fesztiválok, versenyek. A táncdalfesztiválokon több alkalommal nyert előadói, valamint közönségdíjat is. A tiszta, szép hangján előadott érzelmes, nagyívű, hagyományos slágerek sokakat magukkal ragadtak. Ezt igazolja, hogy minden lemeze aranylemez lett, s már 1990-ben gyémántlemezt kapott a kétmilliomodok eladott album után, 2004-ben pedig a négymilliomodik után kapott platinalemezt. A nyolcvanas évek eleje óta feleségével, Balázs Klárival - aki korábban zenekarának vokalistája volt - lép fel, lemezeiket is közösen készítik. Hosszú pályafutása során számtalan slágert énekelt, közülük néhány: Szeretni kell, Virágeső, Visszatérek én, Bocsánat, hogyha kérdem, Ma éjjel, Aki melletted él, Lady Carneval (Karel Gott számának magyar változata), Barátok, amíg élünk, Time too, say good bye (az utóbbi kettő Balázs Klárival).

A magyar emigráció körében is rendkívül népszerű, több tucatszor hívták vissza Amerikába, Kanadába és Ausztráliába is. Balázs Klárival 2005-ben és 2006-ban hét teltházas koncertet adtak csaknem százezer néző előtt. Nagylemezei: Korda György (1970), Napfény kell a virágnak (1972), Mondd, hogy szép volt az este (1974), Boldog idők (1976), Én megálmodtalak (1977), Maradj még (1978), Lady N. (1980), Szeptember volt (1981), Aranyalbum (1982), Nézz rám és énekeljünk (1983), Válassz ki egy csillagot (1985), Forró éjszakák (1986), Egy kis romantika (1987), Sötét az utca (1989), Éljen a mama (Balázs Klárival, 1990), Barátok amíg élünk (Balázs Klárival, 1993), Gondolj a szép napokra (Balázs Klárival, 1996), Korda György (1996), Virágeső (1997), Búcsúzz szépen el (Balázs Klárival, 1999), Ugye szeretsz még? (2004), Napfény kell a világnak (2005).

https://www.youtube.com/watch?v=5GH5hLHCaT4



Filmekben is szerepelt: 2003-ban nagy sikert aratott Herendi Gábor Magyar vándor című mozijában, 2009-ben pókerjátékost alakított Sas Tamás Szinglik éjszakája című filmjében, 2017-ben pedig a Csupó Gábor rendezte Pappa piában láthatta a közönség. Többször is fellépett a Kamara Varieté színpadán. Kártyaszenvedélye legendás, a hatvanas években elsősorban ultizott, majd a hetvenes évek elején megtanult pókerezni, és azóta is profi szinten űzi, olyannyira, hogy 2004-től a Sport TV-n pókermérkőzéseket közvetít sportriportertől szokatlan átéléssel. 2006-ban a Sportcsillagok Gálaestjén különdíjat kapott mint a póker televíziós szakkommentátora. A népszerű énekes jó befektető és üzletember is, az 1990-es évek közepétől szállodát is üzemeltet Budapesten.

Korda György több rangos díj tulajdonosa: 2002-ben Záray Márta - Vámosi János Díjat, 2004-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kapott. 2005-ben "nagy népszerűségnek örvendő művészi pályafutása elismeréseként" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át. 2007-ben Artisjus Zenei Életműdíjas lett, és ugyanebben az évben Balázs Klárival együtt az ő kézlenyomata is felkerült a Magyar Rock Csillagok Falára. 2017-ben Szenes Iván-életműdíjjal, 2018-ban pedig Emberi Hang életműdíjjal jutalmazták (ez utóbbit Balázs Klárival közösen kapta). 2007-ben jelent meg róla Balázs Klári életrajzi könyve A Korda sztori címmel.

Fotó: Nyu.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.