Pesti Srácok

Mi vezetett Angkor elnéptelenedéséhez?

Lassú, fokozatos hanyatlás vezetett annak idején a kambodzsai Angkor elnéptelenedéséhez - állítják ausztrál kutatók, megcáfolva azt a korábbi elméletet, amely szerint az ősi városra hirtelen csapott le a végzet, mielőtt elnyelték az őserdő fái úgy, ahogyan aztán a kutatók a 19. század elején rátalálták.

MTI

A Jáváról érkező II. Dzsajavarman uralkodó által alapított Angkor a Khmer Birodalom fővárosa volt 802 és 1432 között. A fejlett öntözőrendszeréről és díszített kőfalairól, valamint templomairól híres komplexumnak hatszázezer-egymillió lakosa lehetett fénykorában, jóval több, mint a világ bármely más korabeli városának. 1431-ben azonban több hónapos ostrom után a thaiok elfoglalták Angkort és a birodalom egy részét, ami a város végét jelentette. A tudósok és történészek között a mai napig vita tárgyát képezi, hogy pontosan milyen előzményei voltak Angkor elestének. Egyesek szerint egy járvány vagy egy földrengés tehette sebezhetővé a várost a támadásokkal szemben.

A Sydney-i Egyetem kutatói az Angkorthom - az angkori romváros része, a Khmer Birodalom utolsó fővárosa, amely a 12. század végén épült - körüli vizesárokból vett üledékmagminták alapján megállapították, hogy Angkor elnéptelenedését egy lassú, nagyjából 100 évig tartó fokozatos hanyatlás előzte meg. Az egyetem munkatársa, Dan Penny szerint az üledékmintákban lévő árulkodó jelekből ki lehet olvasni, hogy miként változtak az emberek földhasználati szokásai. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a 14. század végére a vizesárok mocsarassá vált, ami azt jelzi, hogy már nem foglalkoztak a karbantartásával.

Az eredmények azt sugallják, hogy Angkor vesztét nem a betörő népek inváziója okozta összeomlás, vagy az infrastruktúra leromlása okozta, hanem a városi elit fokozatos elvándorlása. Az infrastruktúra azért omlott össze, illetve nem volt már karbantartva és helyreállítva, mert a városi előkelőségek továbbálltak. Angkor romjait az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1992-ben nyilvánította a világörökség részévé. Az ősi khmer romváros a kambodzsai nemzeti büszkeség szimbóluma és egyben az ország egyik legnagyobb turistalátványossága.

PestiSracok facebook image

Kép: shoesyourpath.com

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!