Pesti Srácok

Mi vezetett Angkor elnéptelenedéséhez?

Lassú, fokozatos hanyatlás vezetett annak idején a kambodzsai Angkor elnéptelenedéséhez - állítják ausztrál kutatók, megcáfolva azt a korábbi elméletet, amely szerint az ősi városra hirtelen csapott le a végzet, mielőtt elnyelték az őserdő fái úgy, ahogyan aztán a kutatók a 19. század elején rátalálták.

MTI

A Jáváról érkező II. Dzsajavarman uralkodó által alapított Angkor a Khmer Birodalom fővárosa volt 802 és 1432 között. A fejlett öntözőrendszeréről és díszített kőfalairól, valamint templomairól híres komplexumnak hatszázezer-egymillió lakosa lehetett fénykorában, jóval több, mint a világ bármely más korabeli városának. 1431-ben azonban több hónapos ostrom után a thaiok elfoglalták Angkort és a birodalom egy részét, ami a város végét jelentette. A tudósok és történészek között a mai napig vita tárgyát képezi, hogy pontosan milyen előzményei voltak Angkor elestének. Egyesek szerint egy járvány vagy egy földrengés tehette sebezhetővé a várost a támadásokkal szemben.

A Sydney-i Egyetem kutatói az Angkorthom - az angkori romváros része, a Khmer Birodalom utolsó fővárosa, amely a 12. század végén épült - körüli vizesárokból vett üledékmagminták alapján megállapították, hogy Angkor elnéptelenedését egy lassú, nagyjából 100 évig tartó fokozatos hanyatlás előzte meg. Az egyetem munkatársa, Dan Penny szerint az üledékmintákban lévő árulkodó jelekből ki lehet olvasni, hogy miként változtak az emberek földhasználati szokásai. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a 14. század végére a vizesárok mocsarassá vált, ami azt jelzi, hogy már nem foglalkoztak a karbantartásával.

Az eredmények azt sugallják, hogy Angkor vesztét nem a betörő népek inváziója okozta összeomlás, vagy az infrastruktúra leromlása okozta, hanem a városi elit fokozatos elvándorlása. Az infrastruktúra azért omlott össze, illetve nem volt már karbantartva és helyreállítva, mert a városi előkelőségek továbbálltak. Angkor romjait az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1992-ben nyilvánította a világörökség részévé. Az ősi khmer romváros a kambodzsai nemzeti büszkeség szimbóluma és egyben az ország egyik legnagyobb turistalátványossága.

PestiSracok facebook image

Kép: shoesyourpath.com

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.