Pesti Srácok

Mi vezetett Angkor elnéptelenedéséhez?

Lassú, fokozatos hanyatlás vezetett annak idején a kambodzsai Angkor elnéptelenedéséhez - állítják ausztrál kutatók, megcáfolva azt a korábbi elméletet, amely szerint az ősi városra hirtelen csapott le a végzet, mielőtt elnyelték az őserdő fái úgy, ahogyan aztán a kutatók a 19. század elején rátalálták.

MTI

A Jáváról érkező II. Dzsajavarman uralkodó által alapított Angkor a Khmer Birodalom fővárosa volt 802 és 1432 között. A fejlett öntözőrendszeréről és díszített kőfalairól, valamint templomairól híres komplexumnak hatszázezer-egymillió lakosa lehetett fénykorában, jóval több, mint a világ bármely más korabeli városának. 1431-ben azonban több hónapos ostrom után a thaiok elfoglalták Angkort és a birodalom egy részét, ami a város végét jelentette. A tudósok és történészek között a mai napig vita tárgyát képezi, hogy pontosan milyen előzményei voltak Angkor elestének. Egyesek szerint egy járvány vagy egy földrengés tehette sebezhetővé a várost a támadásokkal szemben.

A Sydney-i Egyetem kutatói az Angkorthom - az angkori romváros része, a Khmer Birodalom utolsó fővárosa, amely a 12. század végén épült - körüli vizesárokból vett üledékmagminták alapján megállapították, hogy Angkor elnéptelenedését egy lassú, nagyjából 100 évig tartó fokozatos hanyatlás előzte meg. Az egyetem munkatársa, Dan Penny szerint az üledékmintákban lévő árulkodó jelekből ki lehet olvasni, hogy miként változtak az emberek földhasználati szokásai. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a 14. század végére a vizesárok mocsarassá vált, ami azt jelzi, hogy már nem foglalkoztak a karbantartásával.

Az eredmények azt sugallják, hogy Angkor vesztét nem a betörő népek inváziója okozta összeomlás, vagy az infrastruktúra leromlása okozta, hanem a városi elit fokozatos elvándorlása. Az infrastruktúra azért omlott össze, illetve nem volt már karbantartva és helyreállítva, mert a városi előkelőségek továbbálltak. Angkor romjait az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1992-ben nyilvánította a világörökség részévé. Az ősi khmer romváros a kambodzsai nemzeti büszkeség szimbóluma és egyben az ország egyik legnagyobb turistalátványossága.

PestiSracok facebook image

Kép: shoesyourpath.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.