Pesti Srácok

Nagy sikerrel vetítették le Tóth Luca Lidérc urát a Berlinálén

Az animációs rövidfilm világpremierjét kedden késő este tartották a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A 19 perces, párbeszéd nélküli alkotás fő témái a feltétel nélküli, egyoldalú szerelem, a csalódás, a hiúság és a szexualitás. Lidérc úr egy apró férfi, aki egy fiatalember testéből, a bordái közül bújik ki, és elrejtőzik a lakásában, hogy minden mozdulatát követhesse, amikor otthon van.

MTI

Tóth Luca a telt házas vetítés utáni rövid beszélgetésen elmondta, hogy erősen kötődik karaktereihez, de igyekszik távolságot tartani tőlük. Több korábbi interjúban arról is beszélt, hogy alkotása egy viszonzatlan szerelmi történetet mesél el, amelyben a főszereplő csak azt tudja, hogyan kell szeretni másokat, és nincsenek eszközei arra, hogy megértse, őt miként lehetne szeretni. Tóth Luca a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció szakán szerzett BA-diplomát, majd az angliai Royal College of Artban végezte a mesterképzést. Diplomafilmjét, A kíváncsiság korát a világ legnagyobb és legfontosabbként számontartott animációs fesztiválján, a franciaországi Annecy-ban is díjazták 2014-ben.

PestiSracok facebook image

Előző filmje, a 2016-ban készült Superbia Cannes-ban debütált a Kritikusok Hetén, majd további 80 nemzetközi filmfesztiválon szerepelt. A Lidérc úr a magyar Boddah stúdió és a francia Sacrebleu koprodukciójában készült, producerei Lukács Péter Benjámin, Osváth Gábor és Ron Dyens. A Berlinale rövidfilmes programjában 17 országból 26 filmet mutatnak be. A legjobb alkotásnak járó Arany Medvéért, a zsűri díjáért, egy Ezüst Medvéért és a fesztivál egyik fő támogatójáról, az Audi német autógyárról elnevezett, 20 ezer euróval járó rövidfilmes díjért (Audi Short Film Award) 24 munka versenyez, 2 filmet versenyen kívül vetítenek.

A rövidfilmes programba 4000-nél több művel pályáztak. A Lidérc úr mellett bejutott egy másik magyar animáció is, Buda Flóra Anna Entropia című alkotása, amelynek hétfőn tartották a világpremierjét, ugyancsak nagy sikerrel. Mindkét magyar animáció versenyben van a fesztivál egy másik hivatalos elismeréséért, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témájával foglalkozó filmek közül a legjobbaknak járó Teddy-díjért, a rövidfilmes kategóriában. Tavaly Bucsi Réka Solar Walk című animációs rövidfilmje szerepelt a Berlinalén, az ő dániaiként versenyző alkotásának ítélték oda akkor az Audi Short Film Awardot.

Tóth Luca

A múlt csütörtökön kezdődött 69. Berlinalén valamennyi szekciót együttvéve 74 országból 400 filmet mutatnak be. A német főváros filmfesztiválja a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás nemzetközi szemlék sorában. A magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, legfőbb díját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával. A nagyjátékfilmes mezőnyben ezúttal nincs új magyar munka, de a vasárnapig tartó fesztiválon bemutatják két magyar klasszikus, Mészáros Márta Örökbefogadás című Arany Medve-díjas filmjének és Tarr Béla Sátántangó című művének digitálisan felújított változatát.

Fotó: film.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.