Pesti Srácok

Van Dyck-festményt vásárolt a Szépművészeti Múzeum

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye; az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése a magyar kormány támogatásával valósult meg.

MTI

A világ festészetének egyik kiemelkedő alkotása került Budapestre - hangsúlyozta a portré keddi bemutatásán Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere, hozzátéve: Van Dyck korának egyik legkiválóbb festője volt, Rubens tanítványa, de vele egyenrangú mester. Mint emlékeztetett, a fiatal hercegnő portréja a Stuartok Angliájában készült, egy olyan korban, mikor világtörténelmi változások következtek be, a magyarok például éppen a török és a szétszakítottság ellen vívták harcaikat.

PestiSracok facebook image

Baán László, a múzeum főigazgatója közölte: az I. Károly angol király lányát ábrázoló, 1641-ben festett esküvői portré Van Dyck utolsó remekművei közé tartozik. A páratlan szépségű, egészalakos festmény a 9 éves hercegnő és 14 éves Orániai Vilmos házasságkötése alkalmából készült azzal a céllal, hogy a holland királyi udvarba küldjék - mondta el.

Baán László elmondta, hogy a 158-szor 108 centiméteres festményt a Christie's aukciósház decemberi londoni árverésén vásárolták meg. Kiemelte, hogy Van Dyck alkotásának megszerzése történelmi pillanat: ilyen kvalitású műtárgy ma már ritkán kerül a piacra, hiszen a régi mesterek hasonló minőséget képviselő munkáit többnyire már múzeumok őrzik. Stuart Mária Henrietta portréját keddtől egy erre az alkalomra összeállított kamara-kiállításon láthatja a közönség, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének néhány másik darabjával együtt. Baán László elmondta: Van Dyck festménye a Szépművészeti Múzeum októberben nyíló, Rubens és a flamand barokk című kiállításában is helyet kap majd.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.