"A kíváncsiság, a néphagyomány, a tánc, a zene fantasztikus ereje vonzott minket" - Szombaton Néptáncantológia az Operettszínházban

Március 2-án rendezik meg a néptáncosok legnagyobb téli ünnepét, amelyen több mint ezer néptáncos és népzenész mutatkozik be. Az ötvenéves múlttal rendelkező, évenként megtartott Néptáncantológia azt a magas színvonalú, világviszonylatban is egyedülálló művészeti mozgalmat mutatja be, amely élő néphagyományainkat, a falvak táncait és zenéit a fiatalok szélesebb köre felé nyitva a városi szórakozás egyik fajtává tette: a táncházmozgalmat. A Budapesti Operettszínházban rendezett, egyedi színházi bemutatón az elmúlt év legkiemelkedőbb műveit és legszínvonalasabb nem hivatásos előadóit láthatja a közönség.

MM - 061.hu

A Martin György Néptáncszövetség 1993-ban alakult, amely az amatőr néptáncegyüttesek érdekképviseletét tűzte ki célul. Ez egy országos civil szervezet, a közművelődési és kulturális életben, valamint a nemzeti hagyományok és értékek őrzésében kiemelkedő szerepet betöltő amatőr néptáncosok országos, szakmai szövetsége - emelte ki Gaug Ágnes, a Martin György Néptáncszövetség elnökségi tagja hozzátéve, fontosnak tartják, hogy az együtteseknek bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak, rendezvényeket szervezzenek. A Szövetség szervezi a magyarországi felnőtt néptáncmozgalom legfontosabb rendezvényeit az ország különböző településein, úgy mint többek között a Néptáncantológia, az Ifjúsági Néptáncantológia, a Néptáncosok Bálja, a Martin György Néptáncfesztivál, vagy a Néptánc Határok Nélkül Konferencia.

A Néptáncantológia egy egészen különleges bemutatkozási lehetőség a néptáncegyütteseknek. Minden évben csak egy ilyen előadás van - az ország minden területéről érkeznek, vannak, akik kizárólag ekkor találkoznak, egyszer egy évben. Ez az esemény nagy élmény az előadóknak, a táncosoknak, hiszen az Operettszínház gyönyörű színpadán léphetnek fel, mondta Gaug Ágnes, másrészt rang is, mert valóban az elmúlt év legkiemelkedőbb együttesei, alkotói jönnek össze. Minden évben pályázatot írunk ki, így jelentkezhetnek, majd egy szakmai zsűri válogatja ki, hogy kik szerepeljenek a műsorban, tette hozzá a Martin György Néptáncszövetség elnökségi tagja. A Néptáncantológián látható bemutatók különlegességét az adja, hogy a válogatások ebben a formában csak egyetlen alkalommal kerülnek a közönség elé.

A Néptáncantológiát követően este a Hagyományok Házában a Néptáncosok Bálján hajnalig tartó táncházában várnak minden néptáncot és népzenét kedvelőt. "Minden évben kiváló muzsikosokat hívunk, általában idős hagyományőrző zenészek is érkeznek a határon túlról" - mondta Gaug Ágnes.

"Amikor a táncházmozgalom elindult, hatalmas újdonságnak számított, nem is nagyon támogatták, tartottak tőle. Pusztán a néphagyomány iránti fantasztikus vonzalom vezette ezeket a fiatalokat, köztük minket is. A kíváncsiság, a néphagyomány, a tánc, a zene fantasztikus ereje vonzott minket" - mutatott rá Gaug Ágnes, mikor arról kérdeztük, milyen utat járt be a táncházmozgalom csaknem ötvenéves története alatt. Mint mondta, egykor a táncház inkább egy havi szórakozási forma volt, mára viszont teljes mértékben beépült a kulturális életbe. Művészeti iskolákban oktatják, ezért azoknak a fiataloknak, akik ezzel foglalkoznak, lételemévé, mindennapjaik részévé vált.

A Néptáncantológiák műsoraiban rendszeresen szerepelnek a legjobb határainkon túli néptáncegyüttesek is, így idén fellép a Vajdaságból a Felszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos vetélkedő korábbi győztese, a bácskatopolyai Cirkalom Táncegyüttes, vagy az idei műsor középdöntőse, a felvidéki Ilosvai Selymes Péter Táncegyüttes Nagyidáról.

Martin György 1932. február 5-én született Budapesten. 1951-től 1955-ig hivatásos táncos volt, ezalatt magyart tanult az ELTE-n, majd néprajz-muzeológusi diplomát szerzett Ortutay Gyula és Tálasi István tanítványaként. 1953-65 között a Népművelési Intézetben dolgozott néptánckutatóként, 1965-től az MTA Népzenekutató Csoportjának tudományos munkatársa, majd csoportvezetője, 1974-től haláláig az MTA Zenetudományi Intézet tudományos osztályvezetője. 1951-től végzett rendszeres gyűjtőmunkát a néptánc és népzene területén, az egész Kárpát-medencében. Nem csak a magyar, hanem a többi nép táncait is kutatta, összebarátkozott más népek kutatóival és összehasonlító tánckutatással is foglalkozott, emellett népdal- és népzenegyűjtőként is jeleskedett. 1983. október 31-én hunyt el. Hatalmas életművéből kiemelendő a magyar tánchagyományokat összefoglaló, A magyar nép táncai (1974), és a Lelkes Lajos által szerkesztett Magyar néptánchagyományok 1980-ban megjelent összefoglaló-áttekintő kötetébe írt tanulmányai. A nagy formátumú néptánckutató és zenefolklorista munkássága egyaránt meghatározó jelentőségű a tánctudományban és a színpadi előadóművészetben.