Pesti Srácok

Az orosz kultúra lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál fókuszában

Az orosz kultúra jelenti majd a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) egyik legerősebb fókuszát; a rendezvénysorozat április 5. és 22. között klasszikus zenei koncertekkel, opera-, balett-, tánc- és színházi előadásokkal, jazz- és könnyűzenei estekkel, kiállításokkal várja a közönséget.

MTI

A BTF valójában ennek a csodálatos városnak, Budapestnek a kultúrájáról szól - hangsúlyozta a fesztivál pénteki sajtótájékoztatóján Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a szervező Operatív Testület elnöke. Mint megjegyezte, szimbolikus jelentősége van annak, hogy a BTF programját a főváros napokban megnyílt új kulturális színterén, a Nemzeti Táncszínházban mutatják be, amely a fesztivál több előadásának is otthont ad majd.

PestiSracok facebook image

Káel Csaba kiemelte, hogy a rendezvénysorozat szilárd anyagi bázisát a kormányzat és a főváros középtávon is biztosítja, ami lehetővé teszi a távlatosabb tervezést is.

Idén a BTF orosz szerzők művein, illetve orosz előadókon keresztül is közelebb hozza Oroszország gazdag kultúráját - mondta el. Káel Csaba kiemelte Valerij Gergijev fellépését: a világ egyik legkeresettebb karmestere a szentpétervári Mariinszkij Színház zenekarával, illetve balettegyüttesével Csajkovszkij Jolantáját, majd Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be Budapesten. A BTF nyitóelőadása pedig világszenzációnak ígérkezik - jelentette be Káel Csaba: Muszorgszkij Hovanscsina című operájának rekonstruált, eredeti változatát mutatják be a Magyar Rádió Zenei Együttesei, orosz szólistákkal.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, az Operatív Testület tagja emlékeztetett arra, hogy 2018-ban több mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek Budapesten a látogatók, ebben a sikerben értékelése szerint a BTF-nek is fontos szerepe van.

Bán Teodóra a BTF-hez csatlakozó tematikus programsorozatokról is szót ejtett: a Zsabó Fesztivál például a régizene rajongóit szólítja meg, a MITEM rangos színházi társulatokat hoz el, a POKET az irodalmi klasszikusokat közelíti meg újszerűen, a Budapest Art Week keretében pedig mintegy 70 kiállítás nyílik.

Káel Csaba hozzátette, idén a reneszánsz legnagyobb "sztárját" ünnepli majd a fesztivál: Michelangelo grafikáiból nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, de a Bauhaus mestereit is több tárlat mutatja be.

Goda Gábor és az Artus A Szél kapuja című, új előadással készül a fesztiválra. A koreográfus elmondta, hogy hosszú ideje foglalkozik a taj-csi csuan művészetével, amelynek alapját a természetből építkező gesztusok adják; erre a mozgásvilágra épül majd a letisztult, minimalista produkció.

Dobozi Borbála csembalóművész elárulta, hogy koncertjén 18. századi cseh mesterek elfeledett, de újrafelfedezésre méltó műveből válogat, abból a korszakról, mikor Csehországot "Európa konzervatóriumának" tartották.

Zentai Márk énekes, dalszerző a Mörk húsvéti lemezbemutató koncertjéről szólt. Elmondása szerint az együttes szabadon értelmezi a funk, soul és a jazz műfaji határait, sok improvizációval, ugyanakkor humorral ötvözve ezeket a zenei stílusokat.

A fesztivál teljes programja a btf.hu honlapon böngészhető.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.