Pesti Srácok

Az orosz kultúra lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál fókuszában

Az orosz kultúra jelenti majd a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) egyik legerősebb fókuszát; a rendezvénysorozat április 5. és 22. között klasszikus zenei koncertekkel, opera-, balett-, tánc- és színházi előadásokkal, jazz- és könnyűzenei estekkel, kiállításokkal várja a közönséget.

MTI

A BTF valójában ennek a csodálatos városnak, Budapestnek a kultúrájáról szól - hangsúlyozta a fesztivál pénteki sajtótájékoztatóján Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a szervező Operatív Testület elnöke. Mint megjegyezte, szimbolikus jelentősége van annak, hogy a BTF programját a főváros napokban megnyílt új kulturális színterén, a Nemzeti Táncszínházban mutatják be, amely a fesztivál több előadásának is otthont ad majd.

PestiSracok facebook image

Káel Csaba kiemelte, hogy a rendezvénysorozat szilárd anyagi bázisát a kormányzat és a főváros középtávon is biztosítja, ami lehetővé teszi a távlatosabb tervezést is.

Idén a BTF orosz szerzők művein, illetve orosz előadókon keresztül is közelebb hozza Oroszország gazdag kultúráját - mondta el. Káel Csaba kiemelte Valerij Gergijev fellépését: a világ egyik legkeresettebb karmestere a szentpétervári Mariinszkij Színház zenekarával, illetve balettegyüttesével Csajkovszkij Jolantáját, majd Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be Budapesten. A BTF nyitóelőadása pedig világszenzációnak ígérkezik - jelentette be Káel Csaba: Muszorgszkij Hovanscsina című operájának rekonstruált, eredeti változatát mutatják be a Magyar Rádió Zenei Együttesei, orosz szólistákkal.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, az Operatív Testület tagja emlékeztetett arra, hogy 2018-ban több mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek Budapesten a látogatók, ebben a sikerben értékelése szerint a BTF-nek is fontos szerepe van.

Bán Teodóra a BTF-hez csatlakozó tematikus programsorozatokról is szót ejtett: a Zsabó Fesztivál például a régizene rajongóit szólítja meg, a MITEM rangos színházi társulatokat hoz el, a POKET az irodalmi klasszikusokat közelíti meg újszerűen, a Budapest Art Week keretében pedig mintegy 70 kiállítás nyílik.

Káel Csaba hozzátette, idén a reneszánsz legnagyobb "sztárját" ünnepli majd a fesztivál: Michelangelo grafikáiból nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, de a Bauhaus mestereit is több tárlat mutatja be.

Goda Gábor és az Artus A Szél kapuja című, új előadással készül a fesztiválra. A koreográfus elmondta, hogy hosszú ideje foglalkozik a taj-csi csuan művészetével, amelynek alapját a természetből építkező gesztusok adják; erre a mozgásvilágra épül majd a letisztult, minimalista produkció.

Dobozi Borbála csembalóművész elárulta, hogy koncertjén 18. századi cseh mesterek elfeledett, de újrafelfedezésre méltó műveből válogat, abból a korszakról, mikor Csehországot "Európa konzervatóriumának" tartották.

Zentai Márk énekes, dalszerző a Mörk húsvéti lemezbemutató koncertjéről szólt. Elmondása szerint az együttes szabadon értelmezi a funk, soul és a jazz műfaji határait, sok improvizációval, ugyanakkor humorral ötvözve ezeket a zenei stílusokat.

A fesztivál teljes programja a btf.hu honlapon böngészhető.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.