Látványos koreai opera érkezik az Erkel Színházba

Külsőségekben is gazdag koreai opera látható április 11-én az Erkel Színházban, ahol Immortal Love (Halhatatlan szerelem) címmel vendégszerepel a dél-koreai Tegui Operaház.

MTI

A látványos videóvetítéssel, hagyományos öltözetekkel és hangszerekkel érkező, koncertszerű produkciót a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulója alkalmából mutatják be Budapesten.

A tradíciókból és a dallamos kortárs zene elemeiből egyaránt inspirálódó drámai alkotás a középkori koreai társadalmi és mitológiai hagyományokból építkezve mesél egy fiatal pár, Ungte és Joni szerelméről, amelyre a visszautasított istenség, a féltékeny Palmokszura átka hoz rontást.

A Halhataltan szerelem című opera ihletője egy 1997-ben felfedezett, 420 éves levél volt, amelyet egy Andong város közelében feltárt kriptában találtak meg. Ebben egy özvegyen maradt asszony vall fiatalon elhunyt férjéhez intézett soraiban a generációkon is átívelő, halhatatlan szerelemről. A hagyományok és a modernitás sajátos elegye jól jellemzi a kortárs zeneszerző, Cso Szung Rjong alkotását, aki tanulmányait hazája mellett az Egyesült Államokban végezte, jelenleg pedig az Andongi Egyetem zenei karának zeneszerzés-professzora.

Az előadás főszereplői közül a Jonit megformáló szoprán, Ma Hje Szon tanulmányait Olaszországban végezte, és számos európai szakmai elismerés mellett első helyet ért el a Trapaniban megrendezett Guiseppe Di Stefano nemzetközi énekversenyen. Az Ungtét alakító tenor, O Jang Min és a Palmokszurát megszemélyesítő basszista, Jun Szung Wo ugyancsak több előkelő helyezést ért el olasz énekversenyeken, és repertoárjuk is elsősorban az itáliai szerzők műveire terjed ki. A nyugati szimfonikus zenekari hangzást a koreai hagyományok figyelembevételével két tradicionális hangszer, a csanggu dob és a hegum nevű koreai hegedű egészíti ki, amelyet a közreműködő koreai művészek szólaltatnak meg.

A Magyar Állami Operaház énekkara az elmúlt hetekben már megismerte a darabot, amely különleges és nehéz feladat elé állítja az együttest, hiszen korábban még nem énekeltek koreai nyelven. Erdélyi Dániel karnagy, a mű egyik betanítója szerint a viszonylag könnyen elsajátítható zenemű olykor filmzenei fordulatokat és a magyar népzenéből ismert pentaton dallamokat egyaránt használ. Az előadásban a kíséretet biztosító zenekar mellett az énekkar többek között a nimfák énekében, a vadászkórusban és az esküvői képben is jelentős szerepet kap.

A koreai szólisták, Bek Dzsinhjun karmester és a további munkatársak várhatóan az április 11-i előadás előtt egy héttel kapcsolódnak be a próbákba. A Tegui Operaház ezzel a produkcióval viszonozza a Magyar Állami Operaház január 17-i vendégszereplését, amikor Erkel Bánk bánja szólalt meg magyar szólisták - köztük László Boldizsár, Komlósi Ildikó és Rőser Orsolya Hajnalka - főszereplésével, továbbá az Opera szólamvezetői és Dénes István karmester betanításában, a koreai zenekar és énekkar előadásában. Mindkét előadás a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év keretében jött létre.