Berlini kiállítás tárja fel Emil Nolde kapcsolatát a náci rezsimhez
Berlini kiállítás tárja fel Emil Nolde német expresszionista festőművésznek a náci rezsimhez fűződő ellentmondásos kapcsolatát.
MTI
Emil Noldét (1867-1956) kétértelmű viszony fűzte a nácizmushoz: a nácik úgynevezett "elfajzott" művészként bélyegezték meg, képeit elkobozták, de ő meggyőződéses nemzetiszocialista, a náci párt tagja, a náci ideológia híve volt. A Hamburger Bahnhof kortárs művészeti múzeumban megnyílt kiállítás felidézi, hogy Noldét az expresszionizmus úttörőjeként és a náci rezsim áldozataként tartották számon a II. világháború után. Udo Kittelmann, a múzeum igazgatója hangsúlyozta: a Noldéról kialakult képnek meg kell változnia. "Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy milyen szisztematikusan kapcsolódott a nácizmushoz és tette magáévá a rezsim antiszemitizmusát".
A kiállítás egy 2013-ban kezdődött kutatási projekt eredménye. Két művészettörténész és kurátor, Aya Soika és Bernhard Fulda korlátlan betekintést kapott a Nolde-hagyatékot őrző alapítvány több mint 25 ezer dokumentumot tartalmazó archívumába, amely a dán határ melletti Seebüllben, a művész egykori lakóhelyén található. A kutatók olyan leveleket is találtak, amelyek alapján Nolde antiszemitizmusa már az 1. világháború előtt nyilvánvaló. Kiviláglik belőlük, hogy meg nem értett művészi géniusznak gondolta magát, akit a zsidók által uralt művészi szcéna bojkottál. Néhány hónappal Adolf Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban Nolde Heinrich Himmler díszvendége volt egy eseményen, és 1934-ben írott visszaemlékezésében már a "tiszta" német művészet úttörőjének tekintette magát.
1935-ben az esseni Folkwang Múzeum több mint 450 grafikáját vásárolta meg. De 1937-ben az "elfajzott művészetet" bemutató müncheni kiállításon, amelyet Joseph Goebbels nyitott meg, Nolde 48 műve szerepelt. A festő levélben fordult a propagandaminiszterhez, hogy vessen véget művei meghurcolásának, és néhány képét vissza is kapta. Bár az köztudott volt, hogy Nolde belépett a náci pártba, a háború után felmentették, főleg azért mert egy ideig nem állíthatott ki. Munkái azonban végül a kancellári hivatalba is eljutottak, először Helmut Schmidt, legutóbb pedig Angela Merkel irodáinak falára.
Christian Ring, a Nolde Alapítvány igazgatója szerint a háború után az "elfajzott" művészek közé sorolt Noldét könnyen mentették fel áldozatként. "Ma, több mint 50 évvel később, mi itt Seebüllben nem látjuk okát, hogy megvédjük Noldét saját magától. A művészete, amely úttörő volt az expresszionizmus és a modernizmus terén, elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a nácizmussal való kapcsolatáról folyó vitának" - mondta Ring. A kiállításon Nolde Brecher (Hullámtörés) című, 1936-ban keletkezett festménye is szerepel, amelyet Angela Merkel hivatala adott vissza az alapítványnak a közelmúltban a művész Blumengarten, Thersens Haus (Virágoskert, Thersen háza) című, 1915-ben készült képével együtt. A kancellári hivatal közölte, hogy a művek nem is térnek már vissza Merkel irodájába.
A képen Nolde tájképe látható
