Pesti Srácok

Gyásztávirat - Meghalt György István filmrendező

György István mintegy 200 dokumentum- és tudományos filmet rendezett, legtöbb filmje társadalomtudományi, néprajzi, táncművészeti, képzőművészeti témákkal foglalkozik.

MTI

Kilencvennégy éves korában meghalt György István Balázs Béla-díjas filmrendező - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége hétfőn, György István rendezőt a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.

György István pályafutása során 204 rövidfilmet, illetve hosszú ismeretterjesztő és dokumentumfilmet, 4 rövid játékfilmet és 3 játékfilmet készített. Filmjei közül 36 részesült külföldi és magyarországi fesztiválokon elismerésben.

György István 1953-ban diplomázott filmrendezőként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több novellát is írt, amelyeket elsősorban a rádióban olvastak fel. Andrej Rubljov ikonfestőről 1972-ben könyvet írt, ami a Képzőművészeti Kiadó gondozásában magyar, lengyel és francia nyelven jelent meg.

Vezetésével – Gerhardt Pál és Markos Miklós rendezővel – 1958-ban hozták létre a Balázs Béla Filmstúdiót. 1960-ban szervezte meg az első hazai filmfesztivált, a rövidfilmek seregszemléjét, amely Miskolc városnak három évtizedig az egyik legfontosabb rendezvénye volt. Ezét megkapta a Miskolc Díszpolgára címet.

1970-től 1979-ig a Népszerű-tudományos Filmstúdió vezetője volt. 1985 és 1989 között az AICS, a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség elnökségének tagja, majd az ismeretterjesztő filmes szekciójának vezetője volt. 2000-től kilenc évig vezette az Uránia Filmműhelyét, majd 2009-től megszűnéséig az ArtMentor Alapítvány alapító tagjaként és vezetőjeként tevékenykedett.

1968-ban Balázs Béla-díjat, 1969-ben SZOT-díjat kapott. Sokirányú tevékenységét 1975-ben Érdemes Művész címmel, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrendjével ismerték el. A 37. Filmszemlén életműdíjban részesült 2006-ban.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.