Pesti Srácok

Páger Antal hagyatékával gazdagodott a PIM - OSZMI gyűjteménye

Páger Antal színművész hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményébe került.

MTI

Csiszár Mirella, a PIM - OSZMI munkatársa, a múzeum osztályvezetője a Bajor Gizi Színészmúzeumban a hagyaték átadásán pénteken Budapesten elmondta: Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színművész a modern magyar színjátszás egyik legnagyobb egyénisége nemcsak a színpadon, de a filmvásznon is emlékezetes alakításokkal írta be a nevét a magyar kultúrtörténetbe. Életét és művészi pályáját furcsa kitérők, csúcsok és hullámvölgyek tarkították, de színészi tehetségét soha senki nem vonta kétségbe - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Elmondta, a művész változatos életútjának dokumentumait unokái, Gyarmathy Krisztina, Gyarmathy Beatrix és Gyarmathy Antal ajándékozták a PIM tagintézményeként működő OSZMI gyűjteményének. Bejelentette, hogy a hagyatékban őrzött amatőr filmek - köztük családi alkalmakkor és filmforgatásokon készült felvételek - a Magyar Nemzeti Filmalap filmarchívumába kerülnek, szintén a család ajándékaként.

Török Petra, a PIM koordinációs és tagintézményi főigazgató-helyettese a hagyatékot átvéve elmondta: a most ajándékul kapott kollekcióban levelek, iratok, Páger Antal rajzaival díszített filmforgatókönyvek, szövegkönyvek, fényképek, rajzok és személyes tárgyak találhatók. Mint kiemelte, Páger Antal hagyatékában második és harmadik feleségének, Komár Júliának és Szilágyi Beának - akik mindketten színésznők voltak - a fényképei és dokumentumai is fellelhetők.

A hagyatékban található gazdag fényképgyűjtemény csaknem 2000 felvétele a gyermekkortól szinte a teljes életpályát dokumentálja, és több száz kép tanúskodik a színházi és filmes szerepekről.

Páger Antal szívesen festett és rajzolt, az 1950-es évek első felében, argentínai emigrációja idején festményei értékesítése biztosította családja megélhetését. A kollekcióban több mint kétszáz rajz - életképek, portrék és karikatúrák - reprezentálják e készségét.

A színművész fotókat is készített: a családi események, kirándulások megörökítésén túl a művészi fényképezés is foglalkoztatta. Aláírt művészi fotóiból is bekerült egy válogatás a múzeumba.

A Páger Antalnak írt levelek gyűjteményében talált dokumentumok hiteles információkat közölnek a dél-amerikai magyar diaszpóra életéről, a magyar nyelvű színjátszás körülményeiről.

A művész 1956. augusztusi repatriálásának hírére sokféle reakció érkezett ismerősöktől és ismeretlenektől, Páger ezeket az üzeneteket is gondosan megőrizte, és eltette a Tamási utcai villájával kapcsolatos iratokat, a színházi és a filmes szerződéseket, az 1956-ban Buenos Aires-ben megváltott, Budapestre szóló repülőjegyét is.

A család a művész egy festményét is az intézménynek ajándékozta.

Páger Antal 1956-tól 1986-ig volt a Vígszínház tagja, alakját, emlékezetes alakításait Gyarmathy Antal mellett pályatársai, Halász Judit és Hegyi Barbara Páger Antal-díjas színművész, valamint Hegedűs D. Géza színművész, a Páger Antal-díj egyik kurátora, a Vígszínház művészei idézték fel az átadási ünnepségen.

A visszaemlékezések szerint Páger azzal tanította fiatalabb kollégáit, ahogy viselkedett, ahogy játszott. Amikor próbált, figyelték, hogyan dolgozik, milyen nehézségekkel küzd meg addig, amíg megtalálja a szerepéhez vezető utat.

Hegyi Barbara, aki a Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című művéből készült, Mihályfi Imre rendezte tévéfilmben játszhatott együtt Páger Antallal, felidézte: a színész a forgatás közben halt meg váratlanul. A művet úgy fejezték be, hogy a kamera állása vált Páger szemszögévé, és partnerével, Cserhalmi Györggyel együtt a kamerának beszéltek. Az Elveszett paradicsom ugyan töredék lett, de így meg lehetett őrizni Páger Antal utolsó munkáját.

fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.