Ne bántsd a magyart! - Megdöbbentő események a Terror 1918-1919, Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók című kötetből

Napokban jelent meg a Terror 1918-1919, Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók című kötet, amely az 1918-ban és 1919-ben elkövetett úgynevezett társadalmi erőszak aspektusából mutatja meg az átalakulóban lévő Magyarországot. A kötet a hasonló címmel megtartott konferencia előadásaiból válogatott, mi pedig az ebből összeállított kötetből, a néhány kassai és délvidéki eseményt kiemelve.

PZL – 061.hu

• Kassa megszállásának egyik sokkoló momentumát Márai is megírta… Stock Béla öreg szűcsmestert az utcán szúrták le bajonettel a csehek. Ezt az esetet az 1938-as felvidéki bevonás után feldolgozta a hivatalos emlékezetpolitika is.
• 1918. december 28-án a Kassa közelében található Margitfalván összecsaptak a szlovák és cseh hadtestek a részben önkéntesekből álló magyarokkal, de Molnár Miklós, szociáldemokrata politikus a csehszlovák csapatokhoz fordult, segítségért, így a magyar város egyik elöljárójának köszönhetően a kitűzött időponthoz képest két nappal korábban véráldozatok nélkül került Kassa a csehszlovákok kezére.
• Már a megszállás első napjának éjjelén megtörtént az első feljelentés, szlovák katonák ugyanis egy kocsmát, egy fűszerkereskedést és egy vendéglőt is megtámadtak. Később Littmann Mór vendéglős lakásába is betörtek.
• Az első halálos áldozattal járó atrocitás 1919. január 6-án történt, Jámbor József fűtőmunkás templomba menet a cseh őrjárat nyolc szuronysebet ejtett rajta, majd fejbe lőtték. A cseh sajtó úgy tálalta a hírt, hogy a magyar férfi provokálta a katonákat.
• 1919 márciusának elején a kassai Széchényi-ligetben egy csehszlovák rendőri osztag letartóztatott három járókelőt, majd azzal szórakoztatták magukat, hogy eljátszották a fiatalok kivégzését, majd utána hazaengedték őket. A halál az állam szolgálatában áll
• 1919 március 15-én betiltották a kokárda viselését, és a megemlékezéseket a magyar szabadságharcra. Ennek ellenére 1500 nemzeti színekbe öltözött emlékező gyűlt össze a honvédszobor körül, hogy koszorúkat helyezzen el. Majd március 17-én a trencsényi szlovák gyalogezred katonái lefűrészelték az emlékműről a magyar huszár fejét, a szobrot kiszedték a talapzatából… Később tüntető tömeg gyűlt össze, akik a Himnuszt énekelték. Egy ijedt cseh a levegőbe lőtt, majd a katonák össze-vissza kezdtek lőni, és több halálos áldozata is lett az eseményeknek. Ez volt a megszállás lélektani fordulópontja, statáriumot és kijárási tilalmat vezettek be.
• Június 3-án két fiatalt – az egyik, Tirpák Bélát, aki fiatalkorú volt- ,mint bolsevik forradalmárt is kivégzett egy húsz katonából álló kivégzőosztag mert állítólag merényletet készítettek elő. Volt még a csehszlovák megszállásnak másik gyerekáldozata is, a 14 éve Herdiczky László, aki bántalmazás következtében néhány nap múlva hunyt el.
• Kassa 1938-ig ellenzéki maradt, annak ellenére, hogy 11 ezer csehet telepítettek a városba, a magyar ellenzéki pártok minden helyhatósági választáson diadalmaskodtak….
• Délvidéken a szerb párthadseregekhez köthető intézményesített terror egyik jellegzetessége volt a megszégyenítő botütések alkalmazása, a büntetésekhez semmiféle jogi kerete nem volt, jellemző, hogy sokszor pénzzel is meg lehetett váltani.
• A botütésekkel párhuzamosan a nemi erőszak is elharapózott, egy sváb vendéglős lányát erőszakolták meg a katonák, majd lerészegedve magukkal vitték az eszméletlen nőt.
• Rendszeres volt a lótolvajlás, és a szarvasmarhák elhajtása is. Felső-Bácska magyar és német nyelvű községeiből az összes lovat és marhát elhajtották. Tízezrével vitték a jelentések szerint az állatokat Nagybecskerek és Pancsova felé.
• A bevonuló szerb hadsereg megsemmisítette a telekkönyveket, a kataszteri hivatalok iratállományait, megteremtve az adminisztratív káoszt a hatalomátvételhez.
• 1920 márciusában a németekre és a magyarokra is ki akarták terjeszteni a kényszersorozást, aminek következtében 1920 márciusában Zombornál mintegy 4-5000 kaszákkal és kapákkal felfegyverzett tömeg ütközött meg a szerb hadsereggel.