Pesti Srácok

Notre-Dame - A fagerendázat mellett érvelt egy építész

A párizsi Notre-Dame gerendázatának fából történő újjáépítése lesz "valószínűleg a jó megoldás" - mondta csütörtökön egy nyilvános meghallgatáson Pascal Prunet, a székesegyház restaurálásával megbízott, történelmi műemlékekkel foglalkozó építészek egyike.

MTI

"A fa felhasználása valószínűleg a jó megoldás. Egyebek mellett a rugalmassága miatt. Fát találni nem gond. Elsődlegesen minden arra enged következtetni, hogy fából újjáépíthető a gerendázat" - mondta az építész, aki örömmel szólt arról, hogy sikerült "tökéletes ismereteket" megőrizni az április 15-én leégett födémszerkezetről. Más építészek szerint a fából történő újjáépítés túl sok ideig tartana, hogy nehéz tölgyfát találni és sokáig tart a kiszárítása, és hogy ez a választás erdőirtáshoz vezetne.

Az acél vagy a beton praktikusabb lenne - érveltek. Pascal Prunet, aki Philippe Villeneuve főépítész közeli munkatársai közé tartozik és aki a főépítészt képviselte a szenátusbeli meghallgatáson, felhívta a figyelmet az olyan sürgős problémákra, mint "a lángok, az ütések és a víz miatt deformálódott kövek, amelyek egyesek szerint 1170-ből származnak". Az építész emlékeztetett arra, hogy a kövek nehezednek: az idők során néha tetemesen nő a súlyuk és a külső rétegük is átalakul. "Nagy mennyiségű követ kell találni, és gyorsan támaszköveket kell keresni" - tette hozzá az építész, aki a Párizsi-medencében található kőbányák újbóli megnyitását javasolta, mondván, "minél közelebb, annál jobb".

Az átlagosan 15 méter fesztávolságú, 50 centiméter széles boltívek szintén bonyolult megközelítést igényelnek. "A boltozat legkisebb megbillenése a leomlásukhoz vezethet" - tette hozzá. Ennek a törékenységnek köszönheti a Notre-Dame a kecsességét - mondta Pascal Prunet. A leszerelt magas üvegablakokkal kapcsolatban az építész örömmel jegyezte meg, hogy a többségük nem sérült meg, bár restaurálásra szorul. További nehézséget okoznak az erősen gyúlékony ólomrészecskék, amelyek veszélyt jelentenek a munkások egészségére. "Az ólomnak a tűz során történt lebomlása maga is elősegíthette a tüzet" - jegyezte meg. Az épület stabilizálásának időszaka hetekig, sőt hónapokig eltarthat. Csak ezután következik az állapotfelmérés időszaka, amikor fel lehet menni a boltívekre.

PestiSracok facebook image

Kép: Chicaho Tribune

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?