Gyásztávirat - Elhunyt Ökrös Csaba népzenész, a legendás Ökrös Együttes alapítója
Életének 60. évében szerdán elhunyt Ökrös Csaba népzenész, az Ökrös Együttes alapítója, a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének tanára. A prímás több mint másfél évtizeden át népszerűsítette a magyar népzenét hazánkban és külföldön az Ökrössel, céljául azt tűzte ki, hogy minél hitelesebben, minél élményszerűbben játssza a Kárpát-medence népzenéjét: magyart, románt, cigányt, szlávot. Két közös lemeze jelent meg Kallós Zoltánnal, egy Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, a legnagyobbakkal muzsikált, egy időben a Muzsikás együttes állandó vendég közreműködője volt, de fellépett mások mellett Sebestyén Mártával és Berecz Andrással is.
061.hu
Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon. Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni. A népzenével 1976 óta foglalkozik, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben. Az érettségi után felvételt nyert ez egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára, másfél évnyi tanulmányok után azonban a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel.
Az 1986-ban Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Az együttes zenekara az Új Stílus nevet kapta, mellyel többek között kiadtak egy nagy lemezt az USA-ban. „Akkor választották zenekaruk nevét, amikor 1983-ban felkérést kaptak az Egyesült Államokból egy lemez felvételére, s ezzel utaltak az említett kalotaszegi dallamok új stílusú rétegére. Bár az együttes arculatát alapvetően az archaikus erdélyi vonós zene határozta meg, a név mégis megmaradt.” 1986-ban Ökrös Csaba megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt.
https://www.youtube.com/watch?v=r-KabNZKHz4
Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Továbbá egy időben a Muzsikás együttes állandó vendég közreműködője volt lemezeken és koncerteken egyaránt.
2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban, Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabját Csabai János rendezésében, amelyben zeneszerzőként is bemutatkozhatott a közönség előtt. 2010 tavaszán vitték színre a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabját, amely két síkon játszódik. A színpadon egyrészt az olasz barokk, másrészt a magyar parasztbarokk világa elevenedik meg. Az előzőt Vivaldi Négy évszak című zenéje fémjelzi, és a két, látszólag ellentétes világ zenei összekötését XVIII. századi forrásokra és magyar népzenei forrásokra támaszkodva Ökrös Csaba zenéje oldotta meg. 2011 karácsonyán volt a bemutatója Móricz Zsigmond Égi madár című regénye tévéfilmváltozatának (rendező: Vitézy László), melynek zenéjét írta és szerkesztette.
2011 áprilisában a finnországi Sibelius Egyetemtől kapott meghívást mint zeneszerző és előadó. A magyar népzene széles repertoárjából választott darabok, valamint Kodály és Bartók szerzeményei mellett általa írt komolyzenei darabok is megszólaltak. A Focus on Folk című koncertjén a fellépő kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt.
Az 1989-ben indult tanárként az Óbudai Népzenei Iskolában, ahol tíz évig dolgozott, majd a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában négy évig, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget iskolában két évig oktatott hegedűt a 6-18 éves korosztálynak. 2007-ben indult el hazánkban először a népzene egyetemi szintű oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, amelynek Népi Vonós Tanszékére Ökrös Csaba is felvételt nyert. 2012-ben zeneművész-tanári diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan 2010 szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt, ahol többek között olyan kiváló, a zenetudományban, zeneművészetben, zenepedagógiában elismert szakemberek kollégája lett, mint Richter Pál, Pávai István, Ferenczy Ilona, Tari Lujza, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Eredics Gábor, Balogh Kálmán, Árendás Péter, Csávás Attila, Doór Róbert. 2012 szeptemberétől kezdett a nagy hírű Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában is tanítani.
Fotó: pavai.huMuray Gábor kulturális újságíró a Facebook-on így emlékezik rá:
"Egyszer, talán 2001-ben felmentem a Tiborhoz a Tibornyába, hova máshova, a piliscsabai campus kocsmaszentélyébe. Inni. Záróra után Tibor ott maradt, és azt mondta, ezt végig kell hallgatnod. Nagy lemezgyűjtő volt, nem lehetett tudni, hogy New York-i jazz következik-e, vagy valami karcos blues. Berakta a lemezt, amelynek azóta minden dallama, csikordulása és lélegzetvétele mélyen belém vésődött, és elnémultunk. Végighallgattuk, neki is, nekem is új világ volt ez, de olyan erővel vert fejbe, hogy attól a perctől kezdve évekig csak népzenét hallgattam. A lemezt, Ökrös Kalotaszegi mulató énekekét azon az éjszakán vagy tízszer hallgattuk végig, és minden alkalommal bőgtünk, amikor a végső keserves csárdásba csordult.
Ökrös Csabának köszönhetően szerettem meg örökre a magyar népzenét, és fedeztem fel újra magamnak a Muzsikást, Sebestyén Mártát és Berecz Andrást. A Tükröst. A korai Csíkot. Panek Katit. Szalonnáékat. És szerettem meg a pályájára készülő Szalóki Ágit. És éneklem attól az éjszakától fogva pesti kocsmákban és balaton-felvidégi lugasok alatt egyre inkább kappanhangon a mulató énekeket.
Tudjátok, amikor kereken 60 percnyi keserves és hajnali után, azután az utolsó versszak után, hogy „Jaj, istenem, hogy nézheted el eztet / Háborúba viszik a szeretőmet / Sír az apa, sír a testvér s szerető / Mikor lesz már teli az a temető”, mindent helyrerak, átitat, új jelentéssel ruház fel a lemezt záró irgalmatlan csárdás.
Csaba, Isten veled.
Egy ember életét egészen biztosan megváltoztattad.
Mehet az utolsó keserves utáni, örök tánc."
Fotó: ujszinhaz.hu
