Pesti Srácok

Kiállították Párizsban Delacroix nemrég előkerült festményét

Egy párizsi galériában kiállították Eugene Delacroix (1798-1863) másfél éve előkerült olajképét, amelyet a Louvre-ban látható, Algíri nők lakásukban című híres festményéhez készített előtanulmányként a romantikus festészet egyik legnagyobb alakjának számító francia alkotó.

MTI

A több mint másfél évszázada eltűnt, keleties stílusú, élénk színekben pompázó 46 x 38 centiméteres olajképen érzéki pózban ülő nő látható, mellette fekete rabszolgája, aki hátat fordít neki. A párizsi Mendes galériában csütörtökön közszemlére tett festmény eredetiségét másfél évig tartó kutatómunka eredményeként igazolta Philippe Mendes galériatulajdonos és Virginie Cauchi-Fatiga, Delacroix-ra szakosodott művészettörténész. Mendes szerint kétség sem férhet a kép eredetiségéhez, amelyet művészettörténeti elemzés és dokumentáció hitelesít. A lakása falán lógó festményt másfél éve mutatta meg egy magángyűjtőnő a galériatulajdonosnak, hogy szakvéleményt kérjen róla.

PestiSracok facebook image

A Kelet által megigézett Delacroix egy marokkói tartózkodás után 1832 júniusában ment Algírba, az utazás eredményeként született meg 1833-ban az Algíri nők a lakásukban című világhírű festménye, amelyet a rákövetkező évben bemutattak a párizsi Szalonon, és még abban az évben megvásárolt a Louvre. A tanulmánykép Mornay gróf gyűjteményébe került, egy diplomatáéba, akit a festő elkísért Észak-Afrikába. A gróf 1850 januárjában elárverezte gyűjteményének egy részét, közte Delacroix hét művét. Az árverésre került Delacroix-képek közül jelenleg három múzeumokban található, egy a Louvre-ban, egy a montpellier-i Fabre múzeumban, egy pedig a roueni szépművészeti múzeumban. A másfél éve előkerült tanulmányképet Mendes és Cauchi-Fatiga úgy azonosította, mint a Mornay-féle árverés 118. számú tételét, amelyről eddig úgy hitték, hogy a montpellier-i múzeumban lévő festménnyel azonos, a 118-as szám szerepel is az "új" kép hátoldalán.

A festményt a Mornay-féle árverés jegyzéke szerint egy bizonyos "ifjabb Symonet" vásárolta meg 450 frankért. Az aukció után a kép eltűnt a nyilvánosság és a szakma elől. A most végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá, amellyel a festő valószínűleg elégedetlen volt. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik, Mendes szerint főleg közel-keleti múzeumok érdeklődnek iránta. Mivel a francia állam nem nyilvánította nemzeti kincsnek a képet, az minden további nélkül külföldre vihető. Az algíri nők végső, Louvre-ban látható változatán három ülő (fehér) nő látható egy fekete rabszolganő társaságában, egy nagypolgári lakásban. A montpellier-i példányon a kompozíció közepén szereplő két (fehér) nő látható.

Kép: ctv

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?