Tájak, városok, emberek - Lovasi András Tűzijáték délben című vinyl lemezéről

Megjelent Lovasi András Tűzijáték délben című albuma, amiről eszünkbe juthatnak a tűzijátékzenék személytelensége, miközben talán ez a valaha készült legszemélyesebb magyar poplemez.

PZL -061.hu

Az első dal, a Nem kell hallgatása közben az embernek eszébe jutnak a kisvárosi május elsejék, amikor hajnalban tűzoltó zenekar egy teherautón ülve ébresztette a lakosságot, hogy bizony, majális lesz, lampionos, lesz barátságos meccs a Fradi-öregfiúkkal, előtte pedig fellép ez első lemezére készülő Bojtorján együttes. A Tűzijáték délben nagy találmánya a fúvósok használata, ami izgalmasan rezonál az akusztikus hangszerelésre, a kórus-szerű megszólalásokra. Az album a magyar populáris kultúra kacsacsőrű emlőse, higgadt, nyugodt bölcseleti tónusú prémium popzene, amely úgy mondja ki a nagy igazságokat, hogy azok cseppet sem bántóak, nincs félterpesz, nincs félpátosz, csak természetes elegancia. Amikor nem a gitár a pop legfontosabb hangszere, még csak nem is a tuba, hanem a tükör.

Amikor nem úgy nézünk ebbe a tükörbe, ahogy Bowie egy csillámporos éjszakán, amikor nem a pózokat gyakoroljuk, hanem mondjuk az apaszerepet, mert a jó apa holtig tanul. Van benne valami barokkos báj is, mintha maga a zenekar kövér kis puttókból állna egy aranyozott oltár előtt, de a templomban nincs senki, csak mi és az a kellemes hűvös, ami az üres templomokból árad ahová betérünk a nyaralások alkalmával, és csak arra van idő, hogy elmorzsoljunk valamit – valami olyasmit, amit akár Lovasi is megírt nekünk. Az album játékos, derűs nyugalmat áraszt, ugyanakkor nincsenek rajta a szó klasszikus értelmében vett slágerek, de nem is baj, mert legjobban úgyis a majdnem-slágereket szeretjük, és különben is: Dylant sem feltétlenül a harmóniákért kedveljük, hanem a zseniális dalversekért.

Persze, ha akarta volna a kreatív megvalósító stáb, akkor mondjuk a Féreg című dalból simán meghangszerelhetett volna egy olyan szintű slágert, mint az I Like Gemenc vagy az Etetés. Aki azt gondolja, hogy a puritán, némileg eszköztelen hangszereléshez pazarlás a vinyl, annak mondjuk ajánljuk Johnny Cash Rick Rubinnal megalkotott American-sorozatát. Hiszen az akusztikus gitár hangzása jobban érvényesül vinylen, mint egy túlvezérelt Moog szinti. És saját magunkkal is vitatkoznánk, hiszen az album hangszerelése egyáltalán nem takarékos, annyi hangszert hallunk, ami egy rockoperába is sok lenne, csak ugye az arányokon van a lényeg, azt pedig Tövisházy Ambrus és Lovasi András nagyon is érezték. Van itt kérem a klasszikus rockhangszerek, gitár és zongora (Szesztay Dávid) basszus, (Erős Márton „Hibátlan) dob (Gábor Andor „UFO”) mellett oboa (Erős József), tárogató (Makó Péter), trombita (Kis Árpád), kürt (Bizják Gábor).

https://www.youtube.com/watch?v=aN9Uu4nh4Yo

A magyar pop folyamatosan szintet lép, vö: Lépjük a lépcsőt. Az első Illés-lemezek megjelenése után jött a Syrius álarcosbálja, a Bummm, a Képzelt riport, jött az Időrabló, a Levél nővéremnek, az István, a király, a Vadászat, a Popzene, az Egyesült álmok, a Föld, kaland, ilyesmi…., és jött 2019-ben a Tűzijáték délben kortárs popköltészete. Ez is fél órás mint az augusztus 20-i tűzijátékok, viszont akkor is tökéletesen élvezhető, ha nem kínálnak neked jó helyet a Belgrád rakpartról, vagy a Külügy tetőteraszáról. A legjobb hely ehhez önmagadban van.