Pesti Srácok

Több mint egymillió dollárért kelt el egy eredeti Tintin-címlaprajz

Egy dallasi árverésen 1,125 millió dollárért (318 millió forint) kelt el az Hergé művésznéven alkotó belga Georges Rémi (1907-1983) egy rajza, amelyet a Tintin a szovjetek földjén című képregénysorozatának első bővített kiadásának borítójához készített.

MTI

Az 1930. február 13-án publikált képregény borítóján Tintin egy fatörzsből próbál meg propellert fabrikálni repülőgépéhez, miközben bekötözött társa, Milou csendben figyeli őt. Az első Tintin-képregény 1929 januárjában jelent meg a Le Vingtieme Siecle című belga lap mellékleteként, de eleinte csak nyolc oldalon, és külön borító nélkül. A nagy sikerre tekintettel 1930. február 13-ikától a gyermekeknek szóló, Le Petit Vingtieme című melléklet 16 oldalas lett, és önálló borító kapott.

PestiSracok facebook image

A Tintin-füzetek legtöbb borítója Belgiumban, a Louvain-la-Neuve-i Hergé Múzeumban található. A Dallasban a hétvégén elárverezett borítóról a Heritage Auctions árverezőház csak annyit közölt, hogy azt Brüsszelben találták.

A Tintin kalandjaihoz készült eredeti rajzok egyre újabb és újabb rekordokat döntenek meg, korai borítók és táblaképek gyakran már kétmillió euró fölötti áron találnak gazdára.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.