Pesti Srácok

Több mint egymillió dollárért kelt el egy eredeti Tintin-címlaprajz

Egy dallasi árverésen 1,125 millió dollárért (318 millió forint) kelt el az Hergé művésznéven alkotó belga Georges Rémi (1907-1983) egy rajza, amelyet a Tintin a szovjetek földjén című képregénysorozatának első bővített kiadásának borítójához készített.

MTI

Az 1930. február 13-án publikált képregény borítóján Tintin egy fatörzsből próbál meg propellert fabrikálni repülőgépéhez, miközben bekötözött társa, Milou csendben figyeli őt. Az első Tintin-képregény 1929 januárjában jelent meg a Le Vingtieme Siecle című belga lap mellékleteként, de eleinte csak nyolc oldalon, és külön borító nélkül. A nagy sikerre tekintettel 1930. február 13-ikától a gyermekeknek szóló, Le Petit Vingtieme című melléklet 16 oldalas lett, és önálló borító kapott.

PestiSracok facebook image

A Tintin-füzetek legtöbb borítója Belgiumban, a Louvain-la-Neuve-i Hergé Múzeumban található. A Dallasban a hétvégén elárverezett borítóról a Heritage Auctions árverezőház csak annyit közölt, hogy azt Brüsszelben találták.

A Tintin kalandjaihoz készült eredeti rajzok egyre újabb és újabb rekordokat döntenek meg, korai borítók és táblaképek gyakran már kétmillió euró fölötti áron találnak gazdára.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.