Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A tengeri régészek 2500 éves amforákat találtak

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2019. július 14. 09:44

Egy albán-amerikai tengeri régészeti kutatócsoport 2500 éves amforákra bukkant Albánia partjainál. Ez a legősibb ilyen lelet, amelyet a Jón-tenger albán partjainál találtak.

MTI

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. Az RPM Nautical Foundation (RPMNF) Hercules kutatóhajója pénteken jelentette, hogy rábukkantak 22 amforára, olyan kétfülű szűknyakú agyagedényekre, amelyekben bort vagy olajat tároltak. A korsók 40-60 méter mélyen feküdtek a tengerfenékbe ágyazódva a Karaburun-félsziget sziklás partja közelében.

PestiSracok facebook image

A floridai központú alapítvány egy nonprofit kutatási és oktatási szervezet, amely főleg a Földközi-tengeren végez tengeri régészeti kutatást, így Máltán is fenntart képviseletet. Mateusz Polakowski archeológus elmondta: a kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korinthoszi amforákat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik.

Polakowski hangsúlyozta, hogy ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el. Az RPMNF elnöke, James Goold egyik legfontosabb leletüknek nevezte az amforákat, és kiemelte, hogy a felfedezés történelmi és régészeti szempontból is jelentős.

A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat. Neritan Ceka albán régész elmondta, hogy hasonló korinthoszi és kerkirai (Korfu) amforákat korábban már találtak az albán szárazföldön, Durresben és Apollóniában, ami arra utal, hogy a Kr. e. 7. század második felében intenzív kereskedelem folyt az albán partoknál. Az RPMNF 2004 óta térképezi fel az albán partvidék tengermedrét ősi és újabb hajóroncsok után kutatva. A tervek szerint Albánia nyugati részén víz alatti múzeumot is nyitnak majd a tengerben.

Ceka szerint az albán hatóságok egy új négy-öt éves projektet terveznek az alapítvánnyal és a texasi nonprofit Tengeri Régészeti Intézettel közösen, ennek keretében felmérik a hajóroncsok kiemelésének lehetőségeit. A kutatók eddig 28 hajóroncsot fedeztek fel, továbbá számos amforát találtak Albánia partjainál, a délen fekvő Saranda és Butrint térségétől Durresig, és most azt tervezik, hogy Durrestől északabbra folytatják a kutatómunkát. A tengerrégészeti alapítvány jelenléte az elmúlt 12 évben nagy lépést jelentett az albániai tengeri régészet terén. Auron Tare, az UNESCO víz alatti világörökségi tudományos és technikai bizottságának vezetője szerint ha megtalálják, és sikerül igazolni, a hajóroncs majd kapcsolatba hozható lesz két jelentős albán tengerparti várossal, Dürrakhionnal (a mai Durres) és Apollóniával, amelyek egykor a keletre vezető ősi útvonal kapuinak számítottak. Tare hozzátette, hogy Albánia partjainál nemcsak ősi hajóroncsokat találtak, hanem számos első és második világháborús hajóroncsot is, amelyek szintén a történelem eddig kevéssé ismert fejezetére világíthatnak rá.

Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.