Pesti Srácok

Díjat nyert Szabó Réka dokumentumfilmje a Szarajevói Filmfesztiválon

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A szakmai programokon öt készülő magyar filmet, filmtervet is díjaztak.

MTI

A fesztivál versenyprogramjában 16 dokumentumfilm indult, ezek közül választotta ki a nemzetközi zsűri a díjazásra érdemes alkotásokat.

PestiSracok facebook image

Az egészestés dokumentumfilm a Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben bemutatott, Sóvirág című táncszínházi előadásának próbafolyamatát követi végig. A dokumentumfilm a közelmúltban nagydíjat nyert a Kritikusok Hetén Locarnóban, a magyar mozikban pedig szeptember 12-étől lesz látható.

A létezés eufóriája Szabó Réka első egészestés filmje, amelyet az Árnyékfilm (2010) és a Gyászfilm (2014) című rövidfilmek után rendezett.

A dokumentumfilmek kategóriájában a legjobb alkotásnak járó Szarajevó Szíve elismerést az azerbajdzsáni-osztrák koprodukcióban készült When The Persimmons Grew (Amikor a datolyaszilvák nőttek) című film nyerte el.

A játékfilmek között a legjobbnak a boszniai-holland koprodukcióban készült Take Me Somewhere Nice (Vigyél valami szép helyre) című alkotás bizonyult. Ena Sendijarevic filmje egy fiatal lány utazását mutatja be, aki Hollandiából Boszniába megy, hogy meglátogassa beteg édesapját, akivel korábban soha nem találkozott.

A legjobb színésznek járó díjat a grúz Levan Galbakhianinak, a legjobb színésznőnek járó elismerést pedig a bolgár Irina Jambonasznak ítélte oda a Ruben Östlund svéd rendező vezette zsűri.

A Nyugat-Balkán egyik legjelentősebb fesztiváljának különböző díjaiért 53 alkotás - 9 játékfilm, 16 dokumentumfilm, 14 rövidfilm és 14 diákfilm - indult. A rendezvény szakmai programjain öt készülő magyar filmet, filmtervet is díjaztak.

A Magyar Nemzeti Filmalap tájékoztatása szerint az alap inkubátorprogramjában készülő, A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer (Laokoon Filmgroup) a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása.

Szintén a filmalap inkubátorprogramjában készül az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotása. A kilencvenes évek nemzetközi vonatjegy-hamisítási lázát bemutató filmterv a Best Pack&Pitch díjat kapta meg Szarajevóban. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta.

Két magyar nyertese is lett a Docu Rough Cut Butique elnevezésű programnak, amely már leforgatott, de még utómunkafázisban lévő dokumentumfilmeket mutat be a szakmabelieknek. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A tiszteletbeli Szarajevó Szíve díjat a 25. Szarajevói Filmfesztiválon Alejandro González Inárritu mexikói rendező, Pawel Pawlikowski lengyel rendező, Isabelle Huppert francia színésznő és Tim Roth angol színész vehette át.

Míg az első Szarajevói Filmfesztiválon, amelyet a boszniai háború idején, 1995-ben rendeztek meg, mindössze 37 filmet mutattak be, addig idén 56 ország alkotóinak 270 filmjét vetítették le.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.