Pesti Srácok

Kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeum új épületének látványterveiből

A Közlekedési Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázatra készült látványtervekből nyílt kiállítás szerdán Budapesten a Ganz Ábrahám Öntödei gyűjteményben, ahol a 13 döntős pályamű mellett az új épületnek otthont adó Északi Járműjavító és a múzeum történetével is megismerkedhetnek az érdeklődők.

MTI

Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója a megnyitón felidézte, hogy a magyar ipartörténet kiemelkedő örökségének számító egykori Északi Járműjavító területén létrehozandó új múzeumegyüttesre 2018-ben hirdettek nemzetközi építészeti tervpályázatot.

PestiSracok facebook image

A szeptember közepéig látható kiállításon a 13 döntős pályaművet, köztük az első díjat elnyerő világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda látványterveit tekinthetik meg az érdeklődők. A nyertes pályamű az, amely a legjobban reflektál a múltra és jövőre egyaránt - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a járműjavító Dízelcsarnoka egy olyan tér, amelyet ipari értékeivel, hangulatával együtt szeretnének megőrizni és múzeumként megnyitni a nagyközönségnek. Mint kiemelte, a több mint 120 éves múzeum hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik, amely folyamatosan gyarapodik. Csak az elmúlt egy-két évben tucatszám gyűjtötték az újabb és újabb járműveket, a napokban Erdélyben például értékes Ikarusz-emlékeket találtak.

Felidézte azt is, hogy számos helyszín elemzése után jutottak arra a döntésre, hogy az új múzeumegyüttes a kőbányai Északi Járműjavító területén kapjon otthont. A főigazgató szerint az Északi Járműjavító egy különleges helyszín: barnamezős rozsdaövezeti terület, Budapest belvárosából ugyanakkor több közlekedési eszközzel is könnyen megközelíthető.

Mint rámutatott, az egykori járműjavító Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházzal együtt egy új kulturális városnegyed jöhet létre számos új közterülettel, parkkal, sétánnyal és egy új vasúti megállóval. Az új épületegyüttes nemcsak kiállítótérként fog működni, az épületben - a tervek szerint - helyet kap archívum, könyvtár, és dokumentációs központ is. Emellett időszaki kiállításoknak, és különféle esti programoknak, fesztiváloknak is helyet ad majd. "Budapestnek egy örökségét nyitjuk meg újként" - hangoztatta Vitézy Dávid, hozzátéve: a kihasználatlan területet újra élővé és vonzóvá tudják tenni a budapestiek és a turisták számára is.

Érdeklődők a Közlekedési Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázatra készült látványtervekből nyílt kiállításon. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Erőss Zoltán építész elmondta, hogy Kőbányának ez a területe a vasút hőskorával kapcsolódik össze. Pest legrégebbi pályaudvara a Józsefvárosi állomás volt, amely az 1860-as években épült, majd később MÁV-vonallá vált. Az állomás vonzáskörzetébe svájci kocsigyártó műhelyek települtek be, később a Ganz gyár is idetelepült, majd az államvasutak gépgyártó (MÁVAG) részlege is ott gyártott mozdonyokat. Abban az időben ez az iparág vezető ágazat volt, a legkorszerűbb technológiákkal dolgoztak, de itt kapott helyet később a MÁV Északi Járműjavító részlege is - tette hozzá. A létrehozandó új múzeum ezekhez a történelmi gyökerekhez nyúl vissza, ezt a miliőt idézi majd meg - emelte ki az építész.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?