Pesti Srácok

Leonardo Sziklás madonnájának vázlatai a londoni Nemzeti Galériában

Leonardo da Vinci Sziklás madonna című festményét állítja új kiállítása középpontjába a londoni Nemzeti Galéria. A tárlat látogatói megismerhetik az alkotás festékrétege alatt megbújó vázlatokat, amelyeket a mű tudományos vizsgálatakor fedeztek fel.

MTI

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően - makroröntgen fluoreszcenciás térképek, valamit infravörös és hiperspektrális képalkotás segítségével - sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt - adta hírül a The Art Newspaper honlapja. Leonardo első kompozíciójában a gyermek Jézus és az angyal magasabban helyezkedett el, az angyal lefelé tekintett a kis Jézusra. Nem világos, hogy a művész miért szakított ezzel az ötlettel, de a közelmúltban felfedezett újabb vázlaton már máshogy képzelte el a jelenetet. Például megváltoztatta a gyermek Jézus fejtartását, hogy profilból látszódjon, és az angyal göndör fürtjeinek egy része is eltűnt.

A novemberben megnyíló kiállításra a Sziklás madonnát a Galéria alsó szintjére költöztetik. Mint Caroline Campbell, a galéria gyűjteményi igazgatója elmondta, a festmény alatt megbúvó vázlatok feltárása műtermekben, laboratóriumokban és könyvtárakban, zárt ajtók mögött folyt, most tehát lehetővé akarják tenni, hogy a közönség mindazt felfedezhesse, amit a kutatók találtak. A Nemzeti Galéria szakemberei szerint a Sziklás madonnát teljes egészében Leonardo festette, de akadnak olyanok, akik úgy vélik, a tájkép egyes részein segédei is dolgoztak. A galéria megerősítette, hogy a Sziklás madonnát nem adják kölcsön a párizsi Louvre készülő nagyszabású Leonardo-kiállítására. A téma egy 1483 és 1486 között készült másik változata a Louvre tulajdonában van, az szerepel majd az október végén megnyíló párizsi tárlaton. A londoni Nemzeti Galéria Leonardo: Experience a Masterpiece című kiállítása november 9-én nyílik és 2020. január 12-ig tekinthető meg.

PestiSracok facebook image

Kép: conversationsabouther.net

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.