Pesti Srácok

Ritka krokodilok érkeztek a budapesti állatkertbe

Kritikusan veszélyeztetett kubai, más néven rombuszkrokodilok érkeztek nemrégiben a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

MTI

Az öt kubai krokodilt a nagyközönség az állatkerti Nagy-tó partján álló Krokodilház belső terében tekintheti meg. Mivel az állatok még nagyon fiatalok, csak kétévesek, hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idővel két méternél is nagyobbra fognak nőni.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint a kubai, vagy másik nevén rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer) a legkisebb elterjedési területű, és az egyik leginkább fenyegetett krokodilfaj, amely ennek megfelelően sokkal ritkább, mint például a pápaszemes kajmán, a nílusi krokodil, vagy éppen a mississippi aligátor, amelyek viszonylag gyakori lakói az állatkerteknek is.

Vadon élő kubai krokodilok ma már csak a kubai Zapata-félsziget mocsárvilágában, illetve az ugyancsak Kubához tartozó Ifjúság-szigeten fordulnak elő. Eredetileg a vadászat miatt ritkultak meg, ma pedig a viszonylag szűk elterjedés rontja az állomány túlélési esélyeit, így nem véletlen, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vöröslistáján a kubai krokodil kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel.

Méretét tekintve közepes termetűnek mondható, a kifejlett állatok hossza általában 2-3,5 méter, de egyes feljegyzések szerint a múltban ennél nagyobb példányokat is megfigyeltek. Méretéhez képest eléggé agresszívnek számít.

A természetben a fiatal állatok általában halakon és puhatestűeken élnek, a nagyobbak pedig a halak mellett előszeretettel fogyasztanak teknősöket is. Fogazatuk valamelyest idomult is ehhez a táplálékhoz, mert amíg az elülső fogak inkább hegyesek, és a zsákmány csúszásmentes megragadására szolgálnak, a hátrébb lévő fogak valamivel tompábbak, így ideálisak a teknősök páncéljának összeroppantására.

A Dániából érkezett öt rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer), más néven kubai vagy gyémántkrokodil egyike a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2019. augusztus 16-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint száz éve foglalkoznak krokodilok tartásával. Egy évszázad alatt összesen nyolc különböző faj bemutatására volt példa, így a múltban pápaszemes kajmánokat, Sakáre-kajmánokat, fekete kajmánokat, mississippi aligátorokat, kínai aligátorokat, nílusi krokodilokat és bordás krokodilokat is láthatott már az állatkert közönsége, illetve egyszer, rövid ideig voltak már kubai krokodilok is.

Jelenleg - a nemrég érkezett kubai krokodilok mellett - még egy krokodilfajjal, a mississippi vagy csukaorrú aligátorral találkozhatnak a városligeti intézménybe látogatók.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?