Pesti Srácok

Elloptak egy Banksy-graffitit a Párizsban

Ellopták a világhírű brit graffitiművész, Banksy egyik alkotását a párizsi Pompidou Központ földalatti parkolója bejárati fémtáblájának hátoldaláról.

MTI

Az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti kiállítóhely kedden tett feljelentést lopás és rongálás címén. Az alkotáson egy, a kezében ceruzát magasba emelő, a fején szájkosárral letakart patkány látható.

PestiSracok facebook image

A stencil 2018. június 25-én jelent meg a táblán, és Banksy másnap az Instagram oldalán jelezte, hogy az ő alkotása - emlékeztetett a Pompidou Központ, amely azt feltételezi, hogy a fémtáblából kifűrészelték azt a darabot, amin a graffiti látható. "Nem mi vagyunk a mű tulajdonosa, ezért rongálás miatt tettünk feljelentést" - jelezte a kulturális intézmény.

A graffitihez egy felirat is tartozik: "Fifty years since the uprising in Paris 1968. The birthplace of modern stencil art" (Ötven évvel az 1968-as párizsi lázadás után. A stencilművészet bölcsője).

A Pompidou Központ nem sokkal a graffiti felfedezése után plexiüveggel bevonta a stencilt, amelyet 2018 júliusában próbálták meg először ellopni, de akkor az intézmény körül járőröző biztonsági őrnek sikerült elijesztenie a rongálót.

A világ egyik leghíresebb utcaművészének, Banksynek - akinek az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el - a műveit rendszeresen ellopják. Januárban azt a stencilt vitték el, amellyel a párizsi Bataclan koncertteremben 2015-ben elkövetett terrortámadás áldozatainak állított emléket. A koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett alkotás egy gyászoló fiatal nőt ábrázolt. A festményt kivágták és eltávolították az ajtóról.

A graffitiművész kilétét szűk baráti körén kívül senki sem ismeri. Művei nagyvárosok közterein, utcáin, falain, kapuin jelennek meg, jellegzetes stílusát könnyen fel lehet ismerni.

A művész első munkái a 90-es évek elején szülővárosában, Bristolban tűntek fel vonatszerelvényeken és falakon. A 2000-es évektől lépett alkotásaival a szélesebb közönség elé, és már világszerte otthagyta a névjegyét.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)