Pesti Srácok

László Fülöp portréiból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában

A nemzetközi portréfestészet utolsó nagy alakjaként tisztelt László Fülöp arcképeiből nyílt kamarakiállítás A nagyvilág művésze vagyok. címmel, születésének 150. évfordulója alkalmából csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

MTI

László Fülöp azon művészek közé tartozik, akiket a világban jobban ismernek, mint Magyarországon, a tárlat egyik célja ezért éppen az, hogy a királyok, pápák, elnökök festőjeként ismert művész "hazakerüljön" - mondta el a csütörtöki megnyitón Sandra de Laszlo, a kiállítás társkurátora, hozzátéve: az utolsó jelentősebb magyarországi László Fülöp-kiállítás 1925-ben volt.

PestiSracok facebook image

Szücs György, az MNG főigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy az intézmény gyűjteménye 78 László Fülöp-művet őriz, a festmények mellett rajzokat, vázlatokat is.

Bellák Gábor társkurátor hozzátette: a kiállításban 16 László Fülöp-portré kapott helyet, ezek zöme nemzetközi gyűjteményekből érkezett.

A tárlat előterében László Fülöp alakjával ismerkedhet meg a látogató: egy 1911-es önarckép mellett itt kapott helyet egy képekkel illusztrált kronológiai szalag, a festő életének számos dokumentuma, valamint általa készített filmfelvételek is.

A belső teremben László Fülöp válogatott portréi sorakoznak. Az 1869-es születésű művész a reprezentatív portréfestészet utolsó nagy korszakának legnagyobb alakja volt, akinek vásznairól történelmi személyiségek néznek le - hangsúlyozta a kurátor.

"Ma már rengeteg fotó készül rólunk, de nagyon ritka az olyan, amelyikre bárki azt mondaná: ez vagy te!" - jegyezte meg Bellák Gábor, hozzátéve: László Fülöp mindegyik modelljével sokat beszélgetett, hogy személyiségüket is meg tudja örökíteni a vásznon.

A látogatók találkozhatnak mások mellett II. Vilmos német császár, az idős Görgei Artúr vagy a brit uralkodó édesanyja, Erzsébet királyné 25 éves kori arcképével, míg XIII. Leó portréját az MNG állandó kiállításában találhatják meg.

A 2020. január 5-ig nyitva tartó időszaki tárlaton helyet kapott Wenckheim báróné és gyermekeinek portréja is, a kevés Magyarországon fennmaradt László Fülöp-festmények egyikeként.

A kiállításmegnyitó előestéjén leplezték le a budapesti brit nagyköveti rezidencián László Fülöp két másik alkotását, a Scitovszky Tibor egykori magyar külügyminisztert és feleségét, Hódosi Hannát ábrázoló képpárt. A portrék brit segítséggel kerültek vissza 73 év elteltével Budapestre, a Scitovszky-házaspár egykori otthonába, amely évtizedek óta a mindenkori brit nagykövet rezidenciája.

A nagykövetség közleménye szerint az egykor Londonban élő művész két portréját a Brit Kormány Művészeti Gyűjteménye vásárolta meg a Christie's aukciósház tavaszi árverésén New Yorkban.

fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?