Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Fischer Ádám 70 éves

Szeptember 9-én lesz hetvenéves Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester.

MTI

Budapesten született zenészcsaládban, édesapja, Fischer Sándor és öccse, Iván is karmester. A testvérek a lakásukkal szemben fekvő Operaház gyermekkórusának tagjaként több operában is szerepeltek, köztük Mozart A varázsfuvolájában, melynek egyik fordítója édesapjuk volt. Ádám a Bartók Béla Konzervatóriumban zongora és zeneszerzés szakon végzett, majd Bécsben, Velencében és Sienában folytatta tanulmányait. Nemzetközi karrierjét 1973-ban milánói versenygyőzelme indította el, azóta dirigált a többi közt a Bécsi Állami Operaházban, a Párizsi Operában, a milánói Scalában, a Zürichi Operaházban, a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitanben és a Lincoln Centerben; olyan neves zenekarokat vezényelt, mint a Bécsi, a Londoni, a Los Angelesi Filharmonikusok, a Chicagói és a Bostoni Szimfonikusok.

Pályája kezdetén rövid ideig dolgozott Grazban, majd a helsinki, a karlsruhei, a müncheni operaház első karmestere, az 1980-as években a freiburgi és a kasseli színház zeneigazgatója volt. 1989-ben Kasselban megszervezte az első Gustav Mahler-fesztivált, 1991-ben az ő vezényletével nyílt meg a Mozart-év a bécsi Konzerthausban. 1998 és 2014 között a Dán Rádió Kamarazenekarának, 2000 és 2005 között a Mannheimi Nemzeti Színház operaegyüttesének volt a vezetője. Visszatérő vendég Bayreuthban, 2001-es debütálására Giuseppe Sinopoli halálát követően beugróként került sor, fellépését az Opernwelt szakmai folyóirat Az év karmestere címmel ismerte el, s 2001 és 2004 között ő vezényelte a Ring összes előadását. 1980 óta rendszeresen hívják a Salzburgi Ünnepi Játékokra is.

1987-ben az ő művészeti vezetésével alakult meg az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar, amellyel a komponista összes szimfóniáját lemezre vette, a zenekar a kismartoni nemzetközi Haydn-fesztiválok rezidens zenekaraként működött. 2004-től zenei tanácsadóként vezette a Magyar Rádió zenei együtteseit, 2005-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó vendégkarmestere, 2006-tól 2008-ig zeneigazgatója volt. 2007 és 2010 között a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója (2009-től a művészeti tanácsadó testület elnöke) volt. 2015-től a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója. Az ő kezdeményezésére rendezték meg 2006-ban hagyományteremtő szándékkal az első Budapesti Wagner-napokat, az eseménynek ma is ő a művészeti vezetője. A sorozat a Parsifallal indult, a Wagner által vállalt, Bayreuthban a komponista életében bemutatott tíz operából utolsóként 2015-ben A bolygó hollandit adták elő. A világon példátlan, "őrült vállalkozás" keretében 2008-ban a Müpában dirigálásával négy egymást követő estén a teljes Ring-tetralógia megszólalt. Azóta többször, így idén is felhangzott a teljes időtartamában 16 órás A Nibelung gyűrűje - megújult - produkciója.

A Müpa újévi előadásán 2008 óta vezényli Haydn A teremtés című oratóriumát, az év első napján a fiatalok számára is matinékoncertet szervez. Egyik legutóbbi munkájaként idén nyáron a milánói Scalában Puccini Gianni Schicchi című vígoperáját dirigálta, amelyet Woody Allen amerikai filmrendező állított színpadra. Több lemeze is díjat nyert. Ő játszotta először lemezre Goldmark Károly Sába királynője című operáját, hét év munka után dirigálásával 2013-ban készült el a Dán Nemzeti Kamarazenekar 45 Mozart-szimfóniát felsorakoztató, 12 CD-ből álló gyűjteményes kiadása, idén pedig Beethoven összes szimfóniáját tartalmazó sorozata jelent meg a dán kamarazenekarral. A Düsseldorfi Szimfonikusokkal készülő Mahler-összkiadás egyik lemeze idén a BBC díját nyerte el, október 13-án pedig Opus Klassik német zenei díjat vehet át érte. Egy nyilatkozatában azt mondta, nem szereti régi felvételeit, mert ugyanazokat a darabokat ma már másképpen akarja csinálni. Még jobban, s mindig újat szeretne.

A világhírű karmester 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült, 2008-ban Kossuth-díjat kapott "több évtizedes nagysikerű külföldi és hazai karmesteri működéséért, valamint zenekarvezetői munkásságáért". 2009-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést (utóbbit 2016-ban Bayer Zsolt újságíró kitüntetése miatt visszaadta), s Budapest díszpolgára lett. 2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott, két évvel később tiszteletbeli tagjává választotta a Bécsi Állami Operaház. 2018-ban Wolf-díjjal ismerték el, s Prima Primissima-díjas lett (az elismeréssel járó pénzjutalmat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának ajánlotta fel, hogy az együttes koncertmestere a következő Budapesti Wagner-napokon Stradivari-hangszeren játszhasson), idén a Kennedy Center Művészeti Arany Medáljával tüntették ki. Rendszeresen hallatja hangját közéleti kérdésekben. Hetvenedik születésnapja alkalmából életrajzi könyv jelent meg róla Oplatka András tollából, Zenekar az egész világ címmel.

PestiSracok facebook image

Kép: Fidelio

Ajánljuk még

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.