Pesti Srácok

Hat magyar város is bekerült Európa kulturális és kreatív városai közé

Hat magyar város, Budapest, Győr, Veszprém, Pécs, Szeged és Debrecen is bekerült harminc európai ország legtöbb kreatív és kulturális lehetőséget rejtő 190 városa közé - közölte az Európai Bizottság.

MTI

A kulturális életet, a kreatív gazdaságot és a lehetőségeket teremtő környezetet értékelő Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének második kiadása kiemelte, hogy az egymilliónál nagyobb népességű városok között Budapest a kreatív szektoron belüli munkahelyteremtés területén ért el kiemelkedő, 87,3 százalékos eredményt, magasan túlszárnyalva a 37 százalékos uniós átlagot. A jelentés szerint a kreatív gazdaság területén, vagyis a tekintetben, hogy a kreatív ágazatok miként járulnak hozzá a város foglalkoztatási kapacitásához, Budapest 47,3 százalékos eredménnyel szintén jobban teljesített a 34,5 százalékos uniós átlagnál.

PestiSracok facebook image

Győr esetében kiemelték a város dinamikus fejlődését és innovatív jellegét, amelyek Magyarország egyik legnagyobb gazdasági és ipari központjává tették. Számos kulturális program és fesztivál mellett megemlítették a Győri Balett társulatát, valamint a Győri Nemzeti Színház kimagasló regionális szerepét. Péccsel összefüggésben a jelentés elsősorban többnemzetiségű és többkultúrájú összetételét említette, amelynek révén "kaput nyit" a nem Európai Unióhoz tartozó balkáni országok felé. Kiemelték a városnak a kisebbségek kultúrájának védelme érdekében végzett tevékenységét, valamint a balkáni háború menekültjei iránt tanúsított magatartását. Egyebek mellett felsorolták a város UNESCO világörökségi listáján szereplő ókeresztény emlékeit és a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítását. A jelentés Szegedet mint jelentős történelmi örökséget és kulturális értéket hordozó egyetemi várost említette. Kiemelte több kulturális fesztivál mellett az idén 85 éves Szegedi Szabadtéri Játékokat mint az ország egyik legkiemelkedőbb kulturális helyszínét. Veszprém, amely 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa lehet, először került be a kulturális és kreatív városok közé. Mint írták, a város több kulturális intézménynek ad otthont, köztük múzeumoknak, művészeti galériáknak és színháznak, valamint számos zenei fesztiválja világhírű, ideértve a VeszprémFestet, valamint az Veszprémi Utcazene Fesztivált. Szintén először került fel a listára Debrecen, amelyet a jelentés Magyarország egyik legfontosabb kulturális központjaként említett. Kiemelték a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legnagyobb kiállítási tere, valamint a kulturális események között a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt, a Debreceni Virágkarnevált és a Campus Fesztivált.

A jelentéstevők beszámoltak arról is, hogy a kulturális és kreatív ágazatokon belül különösen az észak- és kelet-közép-európai városokban nőtt a foglalkoztatás. Budapesten, az észtországi Tallinnban, a litvániai Vilniusban, a lengyelországi Krakkóban és Wroclawban, valamint az észtországi Tartuban is egyaránt évente átlagosan 12 százalékkal. Kiemelték, hogy a vizsgált városokban a kulturális helyszínek általában 30 perc távolságra, kerékpárral csupán 5 percnyire találhatók a lakóövezetektől és tömegközlekedési eszközökkel kiválóan megközelíthetők. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a jövőbeli uniós kohéziós alapok tovább támogathatnák a társadalmi-gazdasági felzárkózást és a területi kohéziót azáltal, hogy a kreatív munkahelyekre és az innovációra, a közlekedési összeköttetésekre összpontosítanak. Ezek ugyanis azok a területek, amelyeken továbbra is a legnagyobb hiányosságok tapasztalhatók - írták. Hozzátették továbbá, hogy a listán szereplő településeken nagyobb a jólét, pozitív és jelentős összefüggés áll fenn a városok kulturális és kreatív mutatói és a jövedelemszint között.

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.